A márkaépítés története

A márkaépítés története a márkák létrehozásához és menedzseléséhez kapcsolódó koncepciók és gyakorlatok fejlődése és fejlődése az idők során. A márkaépítés egy olyan egyedi arculat és karakter kialakításának folyamata, amely lehetővé teszi, hogy a márkáról kitűnjön a piacon, felismerhető legyen, és bizonyos értékekkel, tulajdonságokkal vagy tapasztalatokkal társítható legyen.

A márkaépítés aranykorát éljük. A vállalkozásoknak minden eddiginél több módja van a piaci rést kivívni, és közvetlenül kapcsolatba lépni ügyfeleikkel és rajongóikkal. De a márkaépítés története valójában évszázadokra nyúlik vissza. Ez a tudományág és művészeti forma az évek során úgy fejlődött, hogy az építkezés szerves részévé vált sikeres üzleti.

A márkaépítés valójában az 1500-as években kezdődik, de jelentős változások a 19. és 20. században következtek be. A több évtizedes kísérletezés és technológiai fejlesztések során a márkák megtanulták, hogyan kell átvészelni a rendetlenséget, és lekötni vevőik figyelmét, így a közömbös fogyasztókat márkarajongókká változtatták. Ezt tanulmányozva egy lenyűgöző háttértörténet fontos lépés saját márka fejlesztésében.

Ebben a cikkben áttekintjük a márkaépítés történetét: hogyan jött létre, hogyan fejlődött az idők során, és merre tart a jövőben.

1500-as évek: a márkaépítés kezdete. A márkaépítés története.

A skandináv óskandináv nyelvben a "brendr" szó jelentése "égetni". A márka eredetileg egy égő fadarabot ábrázolt, később pedig egy fáklyát írt le. Az 1500-as évekre általánossá vált az állatállomány megjelölése a tulajdonjog bizonyítására.

A márkaépítés kezdettől fogva arról szól, hogy szó szerint és átvitt értelemben is benyomást keltsünk. Mindegyik jel egyedi volt magán a tanyán. Egyszerűek, jellegzetesek és azonnal felismerhetők voltak – minden nagy márka kipróbált és igazi támaszai. Gondoljon ezekre az ikonokra, mint az első terméklogókra.

1750-1870: Ipari forradalom. A márkaépítés története.

Európa és az Egyesült Államok a 18. és 19. század során új gyártási folyamatokkal átalakult. Ez az idő a történelemben az áruk tömegtermelésének megjelenését hozta a munkahelyi hatékonyság és technológia megnövekedett eredményeként. A több termék nagyobb választékot jelentett a fogyasztók számára. Mivel a vállalatoknak több versenytársa volt, mint korábban, hirtelen szükség volt arra, hogy kitűnjenek és átvegyék az irányítást.

Adja meg védjegyét. A védjegy olyan szavakból, kifejezésekből, szimbólumokból, mintákból, formákból és színekből áll, amelyeket hivatalosan bejegyeztek vagy bejegyeztek cég vagy termék képviselőjeként.

A bejegyzett védjegyek az 1870-es években kerültek előtérbe, és az Egyesült Államok Kongresszusa 1881-ben elfogadta első védjegytörvényét. Ez volt az első példa arra, hogy a márkajelzést szellemi tulajdonként használják fel, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy hivatalosan sajátjukként vallhassák termékeiket, és felvegyék a harcot az utánzókkal és a versenytársakkal. ,

1870-1920-as évek: a találmány korszaka. A márkaépítés története.

A 20. század fordulóján a technológia elkezdte átalakítani a mindennapi életet, bepillantást engedve abba, hogy mit tartogathat jövőnk. A Wright fivérek történelmi, inspiráló repülése 1903-ban a kreativitás, az innováció és a képzelet példája volt, amely egy korszakot meghatározta.

Az évszázad számos ikonikus vállalat megszületésével kezdődött, amelyek végül vezető márkákká váltak szerte a világon. A Coca-Cola (1886-ban), a Colgate (1873), a Ford Motor Company (1903), a Chanel (1909) és a LEGO (1932) a márkák úttörői, irányadói és létrehozói voltak.

Amikor először megjelentek, ezek a márkák megelőzték korukat. A Ford Motor Company mindenki más előtt kínált amerikai benzinüzemű autókat, a Chanel pedig nőknek kínált öltönyöket abban az időben, amikor még csak férfiruházatnak számítottak. Ezek a márkák innovatívak és az elsők a maguk nemében, így azonnali iparági vezetők lettek.

A korszakban a márkák újságokban és magazinokban nyomták le névjegyüket. A Print olyan teret biztosított, ahol a márkák szavak, logók és illusztrációk segítségével kitűnhettek. A reklámok gyakran nagyon informatívak voltak, és pontosan leírták, hogyan működnek a termékek és mire képesek.

1920-1950-es évek: márkák a levegőben. A márkaépítés története.

Most, hogy a termelés hatékonyabbá vált, és a vállalatok értékre találtak abban, hogy hivatalosan is birtokolják termékeiket, a következő logikus lépés az volt, hogy olyan környezetben beszéljünk róluk, ahol a potenciális vásárlók meghallgatják.

A 20. század elején a legtöbb rádióállomást rádióberendezés-gyártók és -kereskedők üzemeltették, akik elsősorban vállalkozásuk népszerűsítésére használták rádióikat. Az 1920-as évekre a rádió sokkal népszerűbbé vált, és az állomástulajdonosok a reklámozásban kezdték látni a vállalkozásuk fenntarthatóbbá tételét. A márka rádiócsatornákon, hívószavakon és célzott üzeneteken keresztül született meg.

Az első fizetett reklám, amelyet 1922-ben sugároztak a WEAF-en New Yorkban, új lakásfejlesztést hirdetve a környéken. 1930-ra az Egyesült Államok rádióállomásainak csaknem 90%-a sugárzott reklámokat. Ez idő alatt a producerek nem csak reklámokat, hanem teljes programokat is szponzorálnak. Felemelte márka identitását egy teljesen új szintre. Hallhatóvá, emlékezetessé és felismerhetővé vált.

A rádió után jött a televízió. 1. július 1941-jén a Bulova Watch sugározta első reklámját egy New York-i baseballmérkőzés előtt. Csak 10 másodperc volt, és csak néhány ezer ember látta. Csakúgy, mint a rádió, ahogy a televízió népszerűsége gyorsan nőtt, a cégek műsorok szponzorálásával és reklámok készítésével kezdték felkarolni az új médiát. A televízió segítségével a márkák immár látványt, szavakat, hangot és zenét vihetnek be az emberek otthonába, közelebb hozva azokat a fogyasztókhoz, mint valaha. A márkaépítés története.

1950-1960-as évek: A modern branding születése

A második világháború utáni korszak egy újabb átalakulás időszaka volt mind a termékgyártásban, mind a fogyasztói kultúrában. Az Egyesült Államokban az autós kultúra, a középosztály terjeszkedése, a szuburbanizáció, a televíziózás térhódítása még nagyobb lehetőségeket teremtett a cégek számára, hogy új közönséggel versenyezzenek. Gondoljon a márkafelismerés hangos, hangos, jól látható formáira: hirdetőtáblák, metrótáblák, hangos építészet, termékcsomagolás és egyre több reklám reklámok, amelyeket 1953-ban a színes televízió létrehozása fokozott.

Ez idő alatt a vállalatok egy diszciplínát fejlesztettek ki márka menedzsment (amely nagyrészt a mai értelemben vett marketinget fejlesztette), miután iparágaikban egyre több versenytárs jelent meg. Hamarosan számtalan termék ugyanúgy nézett ki és működött. A márkamenedzser azt a feladatot kapta, hogy egyedi identitást hozzon létre a termék számára, hogy megkülönböztesse azt versenytársaitól.

Ami igazán jellemezte a márkaépítési technikák változását, az az érzelmesebb reklámozás felé való elmozdulás volt. Mivel a versenytársak lényegében ugyanazt a terméket kínálták, a marketingeseknek más módon kellett megkülönböztetniük magukat.

A célfogyasztók kutatásával a marketingszakemberek mélyebben megértették közönségüket, lehetővé téve számukra, hogy megfeleljenek igényeiknek és szükségleteiknek. A megfelelő képekkel és üzenetekkel a marketingesek érzelmi kapcsolatot teremtettek termékeik és fogyasztóik között. Ha a fogyasztók „úgy éreznék”, hogy jobb termékük van, megvennék azt. A márkaépítés az információsból intimmá vált.

1960-1990-es évek: A márkaépítés emelkedése. A márkaépítés története.

Ahogy a márkák az évtizedek során fejlődtek, egy kicsit fel kellett frissíteniük magukat, vagy akár új identitást kellett felvenniük, hogy relevánsak maradjanak, megfeleljenek a változó ízlésnek, és megkülönböztessék magukat egy folyamatosan növekvő területen.

Walmart

Gondoljon bele, hogyan ragyogott a Walmart logó az évek során. Hozzáférhetőbbé és frissebbé vált. A logó mellett az elmúlt években alkalmazotti egyenruháit is korszerűsítette az üzlet. A változás üdvözlendő, és a Walmart esetében a márkaváltás természetes és nagyon szükséges lépés volt az evolúcióban arculat.

A kampányszlogenek frissítése is szerepet játszhat a márka újradefiniálásában és magasabb szintre emelésében. A modern márkaépítés gyors üteme nyomást gyakorol a márkákra, hogy folyamatosan a versenytársak előtt maradjanak. Néha csak egy nagyszerű szlogenre van szükséged, még akkor is, ha a márka már jól ismert. Gondoljunk csak a L'Oreal "Mert megérdemled" című filmjére (írt 1973-ban). Vagy a McDonald's "It's a Good Time for McDonald's Great Taste" (1984). Vagy Folgers „Az ébredés legjobb része, ha Folgerek a pohárban!” (1984). Ezeket a szlogenek mindegyikét már átvitték híres márka egy új, felismerhetőbb helyre az utazás során.

A márkafejlődésnek ez a korszaka a kiskereskedelmi ágazatot is elkezdte átalakítani. Az 1990-es évekre az üzletek kezdték felismerni, hogy nem csupán polcok számtalan termék számára. Ehelyett valójában összeállíthatnák kínálatukat, és jobb márkaépítést követelhetnének a cégektől. A márkaépítés története.

Jó példa erre a Target. A Target több mint 20 éve működik együtt dizájnerekkel, művészekkel, hírességekkel és influencerekkel, hogy polcait és ruhaállványait olyan egyedi termékekkel töltse fel, amelyeket a vásárlók sehol máshol nem kaphatnak meg. A minőségibb, jobb márkájú termékek vonzóbb kiskereskedelmi élményt teremtettek, és a jobb márkajelzés megkövetelésével a kereskedők megerősítették márkájuk hírnevét, és a vállalatokat alkotásra és innovációra ösztönözték.

A 2000-es évektől napjainkig: túl az alapvető márkaépítésen. A márkaépítés története.

Láttuk, meddig jutottunk. Hol tartunk most és merre tovább?

A jövőt tekintve fontos megjegyezni, hogy ma már sokkal több márkalehetőségünk van, mint korábban, és valakit mindig üldöz a versenytárs. Nehezebb lehet elkülöníteni, ezért fontos, hogy megoldásokat találjunk a zaj leküzdésére.

Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején a digitális korszak hajnala óta a márkaépítés, marketing és reklámozási módszerek sok tekintetben eltérnek a történelmi módszerektől. A televíziós reklámok felülmúlják a nyomtatott reklámokat, de reklámoznak benne a közösségi hálózatok felülmúlják őket mindenki. A hirdetőknek nagyobb a hatalmuk (például a demográfiai célzás lehetősége a Facebook-hirdetésekben), és egyre inkább adatvezérelt és stratégiai jelentőségű. Ráadásul az alkalmazásoknak, a hiú URL-eknek és az egyéni hashtagek végtelen kínálatának köszönhetően A márkáknak nincs hiány módjaiból, amelyekkel jelentősen növelhetik ismertségüket márka.

Coca-cola

Nézze csak meg, hogyan szögezte le a Coca-Cola a #ShareACoke kampányt. Egy egyszerű változtatásnak köszönhetően termékcsomagolás, személyes szinten lépnek kapcsolatba az ügyfelekkel, miközben tartalom létrehozására ösztönzik őket – és ez alatt értjük a hashtag több mint 500 000 alkalommal történő használatát. Ez segítette a márkát abban, hogy kapcsolatban maradjon, és a márkaépítés jövője továbbra is az állandó kapcsolódást fogja hajtóerőként tekinteni.

Bár minden bizonnyal rendelkezünk a márka megkülönböztetését segítő technológiával, a vállalatoknak jelentős versennyel is szembe kell nézniük, amely évekkel ezelőtt még nem volt. Ma egy márka hírneve nemcsak szájról szájra, hanem kritikákból is áll. Az Amazonon, a Yelpen, a Google-on és a Facebookon található vásárlói vélemények most óriási hatással vannak a márka megítélésére. A vásárlók a termékértékelések alapján hoznak döntéseket, és most minden eddiginél jobban a hírnév a legfontosabb.

Az egyik módja annak, hogy a márkák átvágják a rendetlenséget, miközben a fogyasztók érzelmi, „jót cselekedő” életébe nyúlnak, az a küldetésalapú márkaépítés. A Starbucks küldetése: "Az emberi szellem inspirálása és táplálása – egy személy, egy csésze és egy szomszédság egyszerre." Ez egy ambiciózus cél egy gyorséttermi lánc számára, de jól csinálják. Lenyűgöző mobilalkalmazással, népszerű hűségprogrammal, válogatott kiskereskedelmi tapasztalattal, márkajelzéssel színek és összetéveszthetetlen logó, a Starbucks hűséges ügyfélbázist épített ki, amely sajátos küldetését követi. A márkaépítés története.

Ugyanígy a Warby Parker is bomlasztó márkává vált egyedi, tartalmas márkaígéretével: minden megvásárolt szemüvegért egy rászoruló jár. Mindössze 10 éves működés után a márka értéke 1,7 milliárd dollár volt. A társadalmi felelősségvállalásnak és a jó márkának köszönhetően ez a szemüvegmárka hirtelen menőbbnek tűnik, mint a Ray-Ban.

A márkáknak is előnyös a személyes tégla és habarcs kiskereskedelmi üzleteik tapasztalatai. Képzeld el, hány jelentős márka létezik a női aktív és sportruházatból (Lululemon, Athleta, Fabletics, Under Armour, Adidas by Stella McCartney). Ezeknek a márkáknak kreatívnak kell lenniük, és sokuk kiemelkedik a közösségi részvétel és bevonódás révén. Például a Lululemon úgy erősíti márkáját, hogy ingyenes jógaórákat kínál üzleteiben és online is.

Tegye meg magát a márkatörténetben

Míg az innováció és a technológia mindig alakítja a márkaépítés jövőjét, sok ilyen korai márkaépítési elv mindig ugyanaz marad. Nézzünk olyan egyszerű, régóta fennálló koncepciókat, mint a technológia kihasználása, az érzelmi elkötelezettség és az ügyfelek fejlesztése. Nem számít az iparág vagy a termék, ezek a jól bevált módszerek bármelyik márkánál jól működnek.

 АЗБУКА