A piacstruktúra egy olyan közgazdaságelméleti fogalom, amely a cégeket az általuk értékesített áruk és szolgáltatások típusai (homogén vagy heterogének) és a külső tényezők befolyásolása alapján osztályozza. A piac szerkezetének megértése segít megérteni a különböző piacok egyedi jellemzőit.

Mi a piac szerkezete?

A piaci struktúra a különböző iparágak kategorizálásának és megkülönböztetésének módja az árukért és szolgáltatásokért folyó verseny szintje és típusa alapján. A piaci struktúra azt a gazdasági környezetet jelenti, amelyben egy vállalkozás működik. Egy iparág versenyképességét olyan szempontokon keresztül jellemzi, mint az iparágba való belépés nehézségi foka és az érintett eladók száma.

A piac szerkezete négy fő kategóriába sorolható: tökéletes verseny, monopolisztikus verseny, oligopólium és monopólium. A piac szerkezete számos tényezőtől függ, mint például a vevők és eladók száma, az alkuerő, a verseny szintje, a termékek differenciáltsága és a piachoz való hozzáférés.

Főbb megállapítások

  • A piaci struktúra kifejezés azokra a feltételekre utal, amelyek között egy vállalkozás működik, beleértve az olyan változókat, mint a verseny szintje, a belépési korlátok és a termékdifferenciálás.
  • Négy fő piaci struktúra létezik: tökéletes verseny, monopolisztikus verseny, oligopólium és monopólium.
  • Ha több versenytárs van a piacon, az növeli a tisztességes és versenyképes árak esélyét az ügyfelek számára. Az oligopolisztikus és monopolista piacokon a vállalatokat kormányzati szabályozással megakadályozhatják abban, hogy tisztességtelen árakat számítsanak fel.
  • Egy iparág piaci szerkezetének megértéséhez fontos figyelembe venni az adott piacon működő cégek számát és típusát. A speciális cégeket, a tőkepiacokat és a piaci szereplőket mind figyelembe kell venni.

Fontosság. Piaci szerkezet

A piac szerkezetének megértése kritikus fontosságú egy vállalat megfelelő üzleti stratégiájának meghatározásához. Ez befolyásolja a verseny szintjét és típusát, ami viszont befolyásolja az árképzést, a termékdifferenciálást és számos egyéb működési szempontot. A piac szerkezetének ismerete kritikus fontosságú a vállalkozás sikeres működtetéséhez és bővítéséhez egy adott piacon. Ez segít elemezni a piaci eredményeket és optimalizálni a teljesítményt.

A különböző piaci struktúrák tanulmányozásával a vállalkozások jobban megérthetik, hogyan szolgálhatják ki hatékonyan a tervezett ügyfélkörüket, és hogyan teljesíthetik felül versenytársaikat. Ez magában foglalhatja a versenyképességüket javító tervek kidolgozását, növelni fogja az ügyfelek elégedettségét és új termékfejlesztéseket hozhat létre. A piaci szerkezet megértésével a szervezetek azonosíthatják azokat az ígéretes piacokat, amelyekkel bővíthetik működésüket, és meghatározhatják az ezekre a piacokra való belépés leghatékonyabb módját.

A különböző piaci struktúrák ismerete jelentősen befolyásolhatja a vállalat törekvéseit, választásait és képességeit, ami viszont befolyásolja a piaci eredményeket, például a költségeket, a termékek elérhetőségét és választékát. A piac szerkezetének elemzésével a vállalkozások előre láthatják azokat a potenciális lehetőségeket és veszélyeket, amelyek hatással lehetnek működésükre és piaci dominanciájukra. Ez a tudás segít a vállalatoknak eljárásaikat adaptálni, és versenyképesek maradni a piaci igények kielégítésében.

A piaci struktúrák típusai

1) Tökéletes verseny. Piaci szerkezet

A tökéletesen versenyképes piacot a homogén terméket előállító kisvállalkozások nagy száma, a be- és kilépési akadályok hiánya, teljes árinformáció és externáliák hiánya jellemzi. Az ilyen típusú piaci struktúra piaci árat eredményez, amelyet a igény interakció és javaslatokat.

A tökéletes verseny olyan helyzet, amikor sok kis cég versenyez egymással. Ezek a cégek hasonló termékeket kínálnak, amelyeknek nincs árkülönbsége, és nincs befolyásuk a piaci ár felett. Szabadon léphetnek be a piacra, illetve kiléphetnek a piacról.

Egy tökéletesen versenyben álló piaci struktúrában sok vállalat verseng egymással. Bár a közgazdászok nem határozzák meg a szükséges vállalatok pontos számát, az elképzelés szerint minden vállalatnak minimálisnak kell lennie a piacra gyakorolt ​​hatására. A jelentős belépési korlátok hiánya miatt ebben a piaci struktúrában erős a verseny.

Kiváló versenytulajdonságok

  • Végtelen számú vevője és eladója van.
  • Minden cég homogén terméket állít elő, márkadifferenciálódás és jelentős minőségi különbségek nélkül.
  • Van az árak kiváló ismerete és a piacon lévő más cégek termékei.
  • Nincsenek akadályok sem a belépésnek, sem a kilépésnek.
  • A cégek nem tudják befolyásolni termékeik piaci árát, ezért árelfogadónak minősülnek.

2) Monopolisztikus verseny. Piaci szerkezet

A monopolisztikus verseny egy olyan piactípus, amely a monopólium és a versenypiac jellemzőit ötvözi, ami a tökéletlen verseny struktúrájának kialakulásához vezet. Sok termelő és fogyasztó van a piacon, és egyetlen vállalkozásnak sincs teljes hatalma a piaci árak meghatározásában. A fogyasztók szerint a versengő termékeknek vannak olyan jellegzetes tulajdonságai, amelyek túlmutatnak az áraikat.

Az ilyen típusú tökéletlen versenyben az eladók azzal különböztethetik meg magukat, hogy többet kínálnak kiváló minőségű és megkülönböztető márkajelzés használata. Egyre népszerűbb a vállalatok számára, hogy termékeiket különféle módokon – például dizájn, jellemzők és szolgáltatások – megkülönböztetik.

A monopolisztikus verseny jellemzői

  • Számos cége van, amelyek mindegyike kissé eltérő termékeket állít elő.
  • A be- és kilépésnek kevés akadálya van.
  • A termékeknek van némi különbsége, például márkajelzés.
  • A tökéletes tudás nem áll a vásárlók és az eladók rendelkezésére.
  • A cégek saját maguk határozhatják meg áraikat, és képesek befolyásolni termékeik piaci árait.

3) Oligopólium. Piaci szerkezet

Az oligopólium piac meghatározását korlátozott számú nagy eladó jellemzi, akik termékeiket a vevők nagy csoportjának adják el. Az iparban való elindulás nehéz lehet a magas indulási költségek és a szabadalmi követelmények miatt. Az oligopóliumhoz való csatlakozás azonban általában könnyebb, mint a monopóliumhoz való csatlakozás. Csak néhány olyan nagy cég van, amely egyedi vagy hasonló termékeket forgalmaz.
Mivel csak néhány szereplő van a piacon, versenystratégiáik összefüggenek, és befolyásolják egymást. Egy piacon a vállalatok vagy ugyanazokat a termékeket értékesíthetik tökéletes versenyben, vagy különböző termékeket értékesíthetnek monopolisztikus versenyben. A fő különbség az, hogy minden vállalat elegendő piaci erővel rendelkezik ahhoz, hogy befolyásolja versenytársait.

Az oligopólium jellemzői

  • Csak néhány cég működik az iparágban. Ennek eredményeként ezek a cégek nagymértékben függnek egymástól, és az egyik cég tevékenysége jelentősen befolyásolhatja mások döntéseit.
  • Az oligopóliumok képesek árakat megállapítani, ahelyett, hogy egyszerűen reagálnának a piaci árakra.
  • E területre való belépés nehézségekbe ütközik különböző tényezők miatt, mint például a méretgazdaságosság, a drága és összetett technológiákhoz való hozzáférés, a szabadalmak, valamint a meglévő vállalatok stratégiai lépései az új belépők elrettentése vagy megszüntetése érdekében.
  • A termék lehet azonos vagy változatos.
  • Az oligopóliumokban a verseny általában nem áralapú módszereken keresztül történik, mint például hűségprogramok, reklámozás, termékdifferenciálás stb.
  • Az oligopóliumok hosszú távú profitot tarthatnak fenn azáltal, hogy olyan korlátokat állítanak fel, amelyek megakadályozzák az új vállalatok piacra lépését és a velük való versenyt. A verseny hiánya lehetővé teszi az oligopóliumok számára a többletnyereség fenntartását.

4) Monopólium. Piaci szerkezet

A monopólium olyan piaci struktúra, amelyben egy adott árunak vagy szolgáltatásnak csak egy szállítója van. A monopolistának teljes az ellenőrzése egy termék vagy szolgáltatás ára és mennyisége. A belépési korlátok, mint például a magas indulási költségek, a korlátozott erőforrások és a szabadalmak gyakran a verseny hiányát eredményezik egy tisztán monopolpiaci struktúrában.

A monopóliumokra jellemző a verseny hiánya a piacon, és ennek eredményeként a monopolista olyan árakat és termelési mennyiségeket határozhat meg, amelyek magasabbak lehetnek, mint egy versenypiacon. A monopóliumok esetében általában magasabbak a belépési korlátok, ami megakadályozza, hogy új versenytársak lépjenek be a piacra és versenyezzenek velük.

A monopolista piaci részesedése a valódit tükrözi fogyasztói kereslet egy termék iránt vagy szolgáltatás, nem a teljes piaci kereslet. Mivel csak egy szállító van, a monopolista meghatározhatja az árakat anélkül, hogy attól kellene tartania, hogy más cégek versenyképes árakkal válaszolnak majd. Ez azt jelenti, hogy a monopolista többet számolhat fel egy áruért vagy szolgáltatásért, mint amennyit a versenypiacon lehetséges lenne.

A monopólium jellemzői

  • Egyetlen áru- vagy szolgáltatásszállító
  • Magas belépési korlátok
  • Nincs verseny
  • Verseny nélküli árak megállapításának lehetősége.
  • A piaci részesedés a tényleges fogyasztói keresletet tükrözi, nem az összes piaci keresletet.
  • Csak néhány vásárló van a piacon, ami azt jelenti, hogy vásárlóerejük korlátozott.
  • A többletnyereséget a verseny hiánya miatt megtarthatja a monopolista.

Piacszerkezet-elemző táblázat

A PIAC SZERKEZETE BELÉPÉSI ÉS KILÉPÉSI AKADÁLYOK A TERMÉK JELLEGE ELADÓK SZÁMA VÁSÁRLÓK SZÁMA ÁR
Tökéletes verseny Nincs Homogén Sokat Sokat Egyetlen ár, mint az árelfogadóik
Monopolisztikus verseny Nincs Szorosan összefüggő, de differenciált Sokat Sokat Részleges árszabályozás
Oligopólium Igen Homogén vagy differenciált Egy kicsit Sokat Árháború miatti ármerevség
Monopólium Igen Differenciált (csere nélkül) Egy Sokat Áralakító

Példák. Piaci szerkezet

Nézzünk meg különféle példákat a piaci struktúrákra, és ismerjük meg azok főbb jellemzőit.

Példa az ideális versenyre

Egy termelői piacon több eladó és vásárló találkozik. Jellemzően a termékek és az árak nem nagyon térnek el a termelői piacok között, kivéve a biocímkével ellátottakat. A termék termesztésének módszerei és csomagolása/márkajelzése nincs jelentős hatással.

Ezért ha a piacra árukat szállító gazdaságok egyike bezár, az valószínűleg nem befolyásolja az átlagárakat. Mások a tökéletes verseny példái lehetnek szupermarketek vagy technológiai ipar.

Példa a monopolisztikus versenyre. Piaci szerkezet

Az étteremipar tökéletes példája a monopolisztikus versenynek. Bár sok étterem van, minden egyes létesítmény kínál valami egyedit az ügyfelek számára – dekorációt, menükínálatot, hangulatot, ügyfélszolgálatot stb. kitűnjön versenytársai közül és hűséges ügyfelek bázisát hozza létre. Annak ellenére, hogy az ügyfelek válthatnak a különböző éttermek között, nagyobb valószínűséggel térnek vissza kedvenc éttermükbe.

Így a monopolisztikus verseny által jellemzett iparágak közé tartoznak az éttermek, fodrászatok, háztartási cikkek és ruházati termékek. Ez azt jelenti, hogy az olyan termékeket, mint a mosogatószappan vagy a hamburger, különböző, egymással versengő cégek értékesítik, és mindegyik vállalatnak megvan a saját marketingstratégiája és ára.

Oligopolisztikus példa

Az autóipar az oligopólium példája. Néhány nagyvállalat alkotja a piac többségét, és a világ szinte összes autógyártójának tulajdonosa. Ezek a vállalatok stratégiai árképzést, termékelhelyezést és reklámozást alkalmaznak, hogy távol tartsák versenytársaikat. Ebben az iparágban a piaci szerkezet olyan, hogy új cégek nehezen tudnak belépni a piacra és versenyezni a meglévő szereplőkkel.

Így az oligopóliumokkal jellemezhető iparágak közé tartozik az autóipar, a légitársaságok, az acélgyártók, a petrolkémiai és gyógyszeripari vállalatok stb. Ezek mindegyike kevés szereplővel, magas belépési korlátokkal és jelentős árstabilitású környezetben működik.

Példa a monopóliumra. Piaci szerkezet

A Google nagyszerű monopolpiac példája. Uralja a keresőmotorok piacát, közeli versenytársak nélkül. A Google felügyeli a keresőmotor-algoritmusokat, a hirdetéseket, a tartalmat és egyéb szolgáltatásokat. A Google piaci részesedése akkora, hogy a vállalat a versenytől való félelem nélkül tudja meghatározni az árakat.

A legnagyobb kereső a saját algoritmusának köszönhetően több mint 70%-os piaci részesedéssel rendelkezik. Emellett a cég kiterjesztette tevékenységét különböző, egymással összekapcsolt webszolgáltatásokra, például térképekre, Gmailre és keresőmotorokra. Innovatív és élvonalbeli technológiájával a vállalat megelőzte versenytársait, a Yahoo-t és a Microsoftot.

A valódi monopóliumok további példái a Luxottica, az AB InBev, a Microsoft, a szabadalmaztatott termékek, a Facebook, az AT&T és az Apple. Mindezek a cégek jelentős piaci részesedéssel, erős márkajelenléttel rendelkeznek, és a versenytől való félelem nélkül tudnak döntéseket hozni.

Következtetés!

Összefoglalva, fontos megérteni, hogy a piaci struktúra minden vállalkozás számára fontos, mert segít meghatározni a vállalat határbevételét és teljesítményét reális piaci feltételek mellett. Ugyancsak fontos felismerni a különféle egyéb piaci struktúrákat, például oligopóliumokat, monopóliumokat és duopóliumokat, hogy megértsük, hogyan hat a piaci verseny a piacra. E tényezők figyelembe vétele segít a vállalkozásoknak megalapozott döntéseket hozni és eredményeket elérni a siker piacaikon.

Tesla marketingstratégia

Oligopólium: meghatározás, jellemzők, típusok és példák

Fluktuáció. Hogyan lehet kiszámítani a fluktuációt?

Nyomda АЗБУКА