A könyvvázlat egy strukturált terv, amelyet a szerző dolgoz ki, mielőtt könyvet ír. Ez a vázlat tartalmazza a könyvben előforduló fejezetek, cselekményvonalak, karakterek és fontosabb események leírását. A vázlat segít a szerzőnek rendszerezni gondolatait, kidolgozni a cselekményt, és biztosítja, hogy a történet logikusan és koherensen alakuljon.

Miért érdemes könyvvázlatot készítenem?

Nem számít, milyen típusú könyvvázlatot választ, az írás előtti tervezésnek számos előnye van. A terv elkészítése segít meghatározni céljait, koncentrálni, és gyorsabban befejezni a kéziratot. Nem kell túl sok időt töltenie a körvonalazással, de némi (többnyire fájdalommentes!) írás előtti felkészülés jól el fog telni, mivel nem fogsz pörögni, miközben a halál üres képernyőjét bámulod.

Amikor egy vázlattal kezdesz, öntudatlanul is kapcsolatokat létesítesz, és akkor is gondolkodsz a vázlaton, amikor éppen nem írsz aktívan. A mentális írás a zuhany alatt az egyik előnye a körvonalazásnak, mert az elmédbe kényszeríti a gondolataidat. Ügyeljen arra, hogy a papírt és a tollakat kiterítsen, hogy megörökíthesse zseniális ötleteit, amint felbukkannak, ahelyett, hogy hagyná eltűnni.

Ha van írási terve könyvek általánosságban elmondható, hogy jobban tudja majd papírra vetni ezeket a gondolatokat és fejezeteket írni, amikor leül írni. Ez azt jelenti, hogy a kész könyv rövidebb idő alatt elkészül!

 

5 módszer egy nem fikciós könyv felvázolására

Legtöbb a nem fikciós szerzők könyveik jellegéből adódóan hasznosnak találják a diagramokat. A szépirodalmi irodalom írása általában kutatást igényel, és forrásokra hivatkozni kell (bár sok regényhez saját kutatás szükséges!)

Egy vázlat segít megszervezni a kutatást úgy, hogy az ne váljon túlságosan elsöprővé, és segít létrehozni a kész könyv legjobb szerkezetét.

1. Gondolattérkép + könyvvázlat

A gondolattérképezési módszer megköveteli, hogy hozzon létre egy agydömpinget a könyv témája alapján. Írja a témáját egy papírlap közepére, majd vonalak és szavak segítségével rajzoljon minél több összefüggést. Ennek nem kell kezdettől fogva értelmesnek lennie – a cél a szabad gondolkodás, hogy minden ötleted kikerüljön a fejedből és az oldalra kerüljön.

Elkezdi észrevenni az összefüggéseket az információ különböző kategóriái között. Ez megkönnyíti a releváns "könyvértékű" ötletek felfedezését. Ezután kivonhatja ezeket az ötleteket gondolattérképéből, és összevonhatja őket egy összefüggő könyvvázlatban. Azt is javasoljuk, hogy a forrástérképről kiválasztott minden fejezethez készítsen gondolattérképet. Ez segít az egész könyvet fejezetekbe rendezni. Szórakoztató és olyan egyszerű – azt mondtuk, hogy (többnyire) fájdalommentes lesz!

2. Könyvvázlat fejezetenként

A fejezetkönyvvázlat egy egyszerű könyvvázlat továbbfejlesztett változata. A kezdéshez először hozzon létre egy teljes fejezetlistát. Mivel minden fejezet címként szerepel, a vázlat előrehaladtával később anyagokat is hozzáadhat, vagy áthelyezheti a fejezeteket.

Minden fejezethez készítsen munkacímet, és sorolja fel azokat logikai sorrendben. Ezután befejezi az egyes fejezetek legfontosabb pontjait. Végül összekapcsolja forrásait, ahogyan azok az egyes fejezetekben megjelennek, beleértve a könyveket, interjúkat és internetes hivatkozásokat.

3. Rajzold le a könyved körvonalait!

Talán az írásos terv gondolata korlátoz. Rendben van – van egy másik lehetőség, amely vonzó lehet a kreatív oldala számára.

Egy ilyen könyvvázlat létrehozásához rajzolja meg kézzel a könyv koncepcióját, sorrendben. Ez lehet olyan egyszerű vagy összetett, amennyire csak szeretné. Nyugodtan használjon tollat ​​és spirális jegyzettömb vagy emelje a következő szintre színes médiával papírméret vászonnal Mások elégedettek abban, hogy ötleteket rajzolnak száraz törlési jelzőkkel egy fehér táblára, vagy régimódi krétával rajzolnak egy táblára.

4. Könyvszerkezet a Scrivener segítségével

Ha szeretsz rendkívül szervezett lenni, akkor a Scrivener írószoftver lehet az Ön számára. Az övék könyvszerkezet-alkotó program lehetővé teszi a kutatás feltöltését, áthelyezéssel és mappákba rendezéssel történő rendszerezését.

A program meglehetősen meredek tanulási görbét igényel, ami komoly hátránnyal járhat, különösen, ha hajlamos halogatni, és nagyon szeretné, hogy könyve gyorsan megjelenjen. Egyes írók szerint azonban ez forradalmasította a hosszabb darabok szervezési folyamatát.

5. Matricák fala

Matricák fala

Ez a kreatív gondolkodás és egy másik módszer, amelyet a Self Publishing School-ban tanítunk. Csak egy üres falra és egy doboz cetlikre van szüksége. Bárhová mész, vidd magaddal jegyzettömb matricák és rajzolja meg a könyvet menet közben. Írja le ötleteit és inspirációját cetlikre, amikor csak megüt a hangulata.

Ezután ragasszon matricákat szavakkal, töredékekkel, képekkel és kifejezésekkel a falra. A gyakorlat elvégzése után egy héttel rendezd ezeket a szavakat egy könyvvázlatba. Voila – egyszerű, hatékony, kreatív!

Így néz ki a könyv vázlata:

1. Bevezetés vagy prológus

A könyv bevezetője vagy prológja a kezdeti rész, amelynek célja, hogy az olvasót megismertesse a történettel és felkeltse az érdeklődést a mű iránt. Íme néhány kulcsfontosságú szempont a bevezetőben vagy a prológusban:

  • Könyvterv – Cél.

A bevezetőnek meg kell határoznia a könyv hangját és hangulatát. Lehet titokzatos, érzelmes, akciódús vagy más módon megnyerő.

  • A világ megismerése.

A bevezető bevezetheti az olvasót abba a világba, amelyben az események zajlanak, valamint ennek a világnak az alapvető szabályait. Ez különösen fontos a fantasy vagy a sci-fi művekben.

  • Könyvvázlat – Bevezetés a cselekménybe.

A bevezetés gyakran tartalmaz egy konkrét eseményt vagy eseményt, amely mozgásba hozza a cselekményt. Ez lehet egy titokzatos esemény, a főszereplő első találkozása vagy valami más.

  • Cselszövés.

A bevezetőnek érdeklődést és kérdéseket kell felkelteni az olvasóban. Ahhoz, hogy tovább olvasson, tudnia kell, mi történik ezután.

  • Könyvvázlat – Információk közvetítése.

A bevezetés felhasználható kulcsfontosságú információk megadására is a világról, szereplőkről vagy eseményekről, amelyek később fontosak lesznek a cselekményben.

  • Vonzó stílus.

Fontos, hogy a bevezető vonzó stílusban legyen megírva, ami megfelel a könyv egészét. Lehet leíró, beszélgetős, lírai stb., a mű műfajától és hangulatától függően.

  • Felkészülés a fő részre.

A bevezetőnek végső soron fel kell készítenie az olvasót a főre a könyv részei, figyelmeztetve arra, hogy mire számíthat.

A prológus hasonló funkciókat tölthet be, de gyakran arra használják, hogy bemutassanak egy-egy kulcsfontosságú momentumot vagy történelmi darabot, amely a mű fő eseményei előtt történt. Fontos, hogy a bevezető vagy a prológus vonzó legyen, és minden bizonnyal érdekelni fogja az olvasót.

2. Fejezetek vagy szakaszok.

A fejezetek vagy szakaszok olyan szakaszok, amelyekre a szöveg fel van osztva egy könyvön vagy más dokumentumon belül. Az anyag rendszerezését és strukturálását szolgálják, hozzáférhetőbbé és kényelmesebbé téve az olvasó számára. Íme a fejezetek vagy szakaszok néhány kulcsfontosságú szempontja:

  • Szerkezet. A fejezetek vagy szakaszok a könyv fő szerkezeti elemeit képviselik. Nevezhetjük számoknak (1. fejezet, 2. fejezet és így tovább). Címsorok (Bevezetés, 1. szakasz, Befejezés), karakternevek vagy egyéb kulcsszavak, amelyek tükrözik az egyes szakaszok tartalmát.
  • Funkció.  A fejezetek vagy szakaszok lehetővé teszik a szerző számára, hogy információkat és eseményeket szervezzen. Minden fejezetnek vagy szakasznak megvan a maga célja, célja és témája.
  • Átmenetek. A fejezetek vagy szakaszok átmeneteket is biztosítanak a könyv különböző részei között. Átmenetként szolgálhatnak a történetívek, időszakok, ill nézőpontok karakterek.
  • Navigáció.  A fejezetek vagy szakaszok megkönnyítik a navigációt az olvasó számára. Lehetővé teszik az olvasó számára, hogy könnyen megtalálja a könyv egyes pontjait.

Könyvvázlat

  • Ékezetek. Minden fejezet vagy szakasz kiemelhet bizonyos pontokat, eseményeket vagy ötleteket, amelyek észrevehetőbbé teszik az olvasó számára.
  • Stílus és hangulat.  A fejezetek vagy szakaszok különböző stílusok és hangulatok létrehozására használhatók egy könyvön belül. Például az egyik fejezet pörgős és drámai stílusban írható, míg a másik nyugodtabb és meditatívabb.
  • Tempószabályozás.  A fejezetek vagy szakaszok hosszának és szerkezetének megváltoztatásával a szerző szabályozhatja a történet ütemét, és cselekménycsúcsokat és szüneteket hozhat létre.
  • Alcímek. Az árucsoportok vagy szakaszok alszámokat tartalmazhatnak, amelyek tovább bontják az anyagot kisebb részekre, így könnyebben érthető.

A fejezetek vagy szakaszok az irodalmi szerkezet fontos elemei, amelyek segítenek az olvasónak eligazodni a szövegben, és kielégítőbbé és érdekesebbé teszik az olvasási élményt.

3. karakterek

Az irodalom és a szépirodalom szereplői kitalált vagy valós emberek, állatok vagy lények, akiket a szerző szavai keltenek életre a cselekmény létrehozása és továbbfejlesztése érdekében. Ezek fontos elemei a történetnek, és eltérő jellemzőkkel, személyiségjegyekkel és szerepekkel rendelkezhetnek a történetben. Íme néhány kulcsfontosságú szempont a karakterekkel kapcsolatban:

  • Fizikai tulajdonságok. Ez a karakter megjelenésének leírása. Beleértve a megjelenést, kort, nemet, magasságot, haj- és szemszínt és egyéb fizikai jellemzőket.
  • Pszichológiai tulajdonságok. Ezek a szempontok leírják a karaktert, jellemzőket, karaktermotiváció és belső konfliktusok. Meghatározzák, hogy a karakter hogyan érzékeli a körülötte lévő világot, és milyen cselekedeteket és döntéseket hoz.
  • Szerep a cselekményben. Minden karakternek egyedi szerepe van a cselekményben. Ez lehet egy főszereplő, egy antagonista, egy mellékszereplő, egy barát, egy szövetséges stb. A karakter szerepe befolyásolja, hogyan lépnek kapcsolatba másokkal, és hogyan alakul a cselekmény.
  • Párbeszéd és megjegyzések.  A szereplők párbeszédek és sorok útján kommunikálnak egymással és az olvasóval. Ez egy módja annak, hogy közvetítsék személyiségüket, attitűdjüket, érzelmeiket és véleményüket.

Könyvvázlat -

  • Karakterfejlődés. A szereplők gyakran változáson és fejlődésen mennek keresztül a történet során. Ez lehet a belső személyes fejlődés, a kapcsolatok megváltoztatása vagy új készségek elsajátítása.
  • Archetípusok. Egyes szereplők irodalmi archetípusokat képviselhetnek, mint például a megváltó hős, a gazember, a bölcs öreg és mások.
  • Szimbolizmus. A karakterek bizonyos gondolatokat, értékeket vagy képeket szimbolizálhatnak. Használhatók mély jelentések és témák közvetítésére.
  • A karakterek közötti kapcsolatok. A karakterek közötti interakciók gyakran fontos szerepet játszanak a cselekményben. A kapcsolatok lehetnek barátiak, romantikusak, ellenségesek stb.
  • Név és becenév. Egy karakter nevének lehet fontos jelentése, vagy szimbolizálhat valamit. Becenév vagy becenév is jellemezhet egy karaktert.

A karakterek fontos részét képezik az irodalmi műveknek, mert életet adnak egy történetnek, és segítik az olvasókat beleélni és megérteni az eseményeket. A jól kidolgozott karakterek vonzóbbá és érdekesebbé teszik az írást.

4. Események. Könyvvázlat

Az irodalom és a szépirodalom eseményei olyan kulcsfontosságú pillanatok, amelyek a cselekményen belül történnek, és közvetítik a cselekményt, a cselekmény fejlődését és a karakterek közötti interakciókat. Az események fontos szerepet játszanak az olvasókban feszültség, intrika és érzelmek keltésében.

Íme néhány szempont az irodalom eseményeivel kapcsolatban:

  • Külső rendezvények:

Ezek olyan események, amelyek a szereplőkön kívül fordulnak elő, mint például természeti katasztrófák, háborúk, utazások, bűnügyi intrikák stb. Háttérként szolgálhatnak a cselekmény fejlődéséhez.

  • Könyvterv. Belső események:

Ezek azok az események, amelyek a karaktereken belül történnek, például belső konfliktusok, gondolatok, döntések és érzelmi élmények. A belső események fontosak a karakterek evolúciójának megértéséhez.

  • Climax események:

Ezek az események fordulópontokat jelentenek a cselekményben, amelyek a konfliktus megoldásához vezetnek. Az éghajlati események gyakran feszültség és dráma csúcspontját idézik elő.

  • Könyvterv. Flashbackek és montázsok:

A szerzők felhasználhatják a felidézett eseményeket és jelenetváltozásokat, hogy összetett narratív struktúrát hozzanak létre, és a megfelelő időben felfedjék az információkat.

  • Véletlenszerű események:

Néha a véletlenszerű események váratlan fordulatot hozhatnak a cselekménybe, ami kiszámíthatatlanságot és érdekességet kölcsönöz a műnek.

  • Könyvterv. Konfliktusok:

Az események gyakran konfliktusokból fakadnak, akár belső, akár interperszonális jellegűek. A konfliktusok fő mozgatórugói lehetnek.

  • Szimbolikus események:

Néha az eseményeket arra használják, hogy szimbolikusan ábrázoljanak bizonyos gondolatokat vagy témákat egy szövegben.

  • Telekfejlesztés:

Az eseménysor alkotja a mű cselekményét. Különféle események kapcsolódnak egymáshoz, és a történet logikus fejlődéséhez és megoldásához vezetnek.

Az irodalom eseményei segítenek létrehozni egy pörgős és izgalmas történetet, amely leköti az olvasók figyelmét és leköti érdeklődését. Segítenek a karakterek fejlesztésében, a témák és ötletek azonosításában, valamint a munka érzelmeinek és hangulatának közvetítésében.

5. Climax

A csúcspont (vagy csúcspont) kulcspontja egy szépirodalmi műnek, a feszültség és dráma legmagasabb pontja a cselekményben. A csúcsponton általában elérik a szereplők cselekedeteiből, döntéseiből fakadó konfliktust, és megkezdődik a cselekmény feloldása.

A csúcspont fontosabb jellemzői:

  • Feszültség. Ebben a pillanatban felgyülemlik a maximális feszültség, az olvasó vagy a néző izgatott és szorongó állapotba kerül. A munka során kialakult konfliktus a tetőfokára hágott.
  • Döntések és tettek. Ebben a pillanatban a szereplők kulcsfontosságú döntéseket hoznak és olyan lépéseket tesznek, amelyek meghatározzák az események további menetét.
  • Fordulat. A csúcspont váratlan fordulatot hozhat a cselekményben, és megváltoztathatja az események menetét.
  • Belső változások. Gyakran a csúcsponton belső változások következnek be a karakterekben. Előfordulhat, hogy fontos döntéseket hoznak, megváltoztatják hiedelmeiket vagy újragondolják értékeiket.
  • A konfliktus befejezése. Ennek eredményeként a csúcspont a mű fő konfliktusának megoldásához vezet. Ez lehet győzelem vagy vereség, bűnbánat vagy elfogadás, és így tovább.
  • Érzelmi hatás. A csúcspont gyakran erős érzelmi hatást gyakorol az olvasóra vagy nézőre. Vegyes érzéseket okozhat: öröm, bánat, megkönnyebbülés vagy csalódás.

A csúcspont a cselekményszerkezet fontos pontjaként szolgál, ami érdekesebbé és izgalmasabbá teszi a cselekményt. Ez az a pont, amelyre az egész történet felépül, és gyakran hagy maradandó benyomást a közönségben.

6. Fejlesztés és felbontás

A fejlesztés és a felbontás fontos szempont az irodalomban és a filmben a cselekmény és a narratív felépítésben. Arra vonatkoznak, hogyan alakul a cselekmény, és hogyan oldódnak meg a főbb események és konfliktusok a műben.

  • Fejlesztés (elbeszélő bevezetés): A cselekmény fejlődése magában foglalja az összes eseményt, cselekvést és változást, amely a történet kezdete után következik be. Ez az a szakasz, ahol az olvasó vagy a néző többet tud meg a karakterekről, bonyodalmakról és konfliktusokról. A fejlesztés magában foglalhatja új karakterek bemutatását, cselekményfordulatokat, kapcsolatok és témák fejlesztését, sőt a karakterek belső változásait is. A bevezetőre épít, és feszültséget, érdeklődést és intrikát kelt, ami leköti a közönség figyelmét.
  • Állásfoglalás (következtetés): A megoldás egy cselekmény lezárása és főbb konfliktusainak és problémáinak megoldása. Ez az a szakasz, ahol az olvasó vagy a néző megtudja, hogyan oldódnak fel a konfliktusok, mi történik a szereplőkkel az események után, és hogyan végződik a történetük. A megoldás lehet boldog vagy szomorú, és ez a konfliktus természetétől és a szereplők döntésétől függ.

A fejlesztés és a felbontás a cselekmény fontos elemei. Segítenek egy teljes és érdekes történetet létrehozni. A jól megtervezett fejlesztési és megoldási szakaszok lehetővé teszik az olvasók vagy a nézők számára, hogy interakcióba lépjenek a művel, megtapasztalják az eseményeket a szereplőkkel, és elégedettek legyenek a történet végével.

7. következtetés

A konklúzió a szöveg utolsó része, amelyben az eredményeket összegzik, következtetéseket vonnak le, vagy egy végső gondolatot fogalmaznak meg. Különböző szövegkörnyezetekben és szövegtípusokban egy következtetés más-más funkciót tölthet be.

Akadémiai vagy tudományos munkákban. Könyvvázlat:

  • Következtetés összefoglalja a kutatás eredményeit, összegzi az eredményeket és a kapott következtetéseket.
  • Itt a szerző megerősítheti vagy cáfolhatja a hipotézist. Magyarázza el kutatásának fontosságát és gyakorlati alkalmazásait.
  • A következtetés gyakran ajánlásokat is tesz a jövőbeli kutatásokhoz vagy gyakorlati lépésekhez.

Irodalmi vagy művészeti szövegek:

  • Következtetés lezárást hoz a cselekménybe, és oldja a feszültséget a fontos konfliktusok és problémák megoldásával.
  • Ez az a pillanat, amikor az olvasó választ kap kérdéseire, és megtudja, hogyan végződik a szereplők sorsa.
  • A konklúzió a mű műfajától és hangulatától függően lehet vidám vagy szomorú.

Üzleti vagy hivatalos dokumentumokban. Könyvvázlat:

  • Következtetés tartalmazhatja az előző szöveg kulcsfontosságú pontjainak összefoglalását és egy döntés vagy ajánlás egyértelmű kifejezését.
  • A következtetés tartalmazhat köszönetet, elérhetőséget vagy javaslatot a következő lépésekre.

A következtetés fontos szerepet játszik a szöveg szerkezetében. Segít az olvasónak vagy a közönségnek megérteni a bemutatott információ vagy cselekmény lényegét és fontosságát.

 

A könyv vázlata a szerző preferenciáitól függően lehet nagyon részletes vagy lazább is. Segít megőrizni a munka szerkezetét és integritását, és megkönnyíti az írási folyamatot.

Utazási író

karakter háttér

Kitalált karakter

Gonoszokat írni egy könyvben. Teljes útmutató

ABC