Vektor vs raszteres képek. A digitális képeket általában két kategóriába sorolhatjuk. Az is raszteres fájlok, vagy vektoros grafika . Ha bent dolgozol nyomdai előkészítés, jól meg kell értenie mindkét adattípus előnyeit és hátrányait. Ezek az oldalak megpróbálják elmagyarázni a különbségeket.
- A digitális képek és a beolvasott képek általában raszterfájlok. Néha bittérképnek is nevezik őket.
- Olyan alkalmazásokban készült rajzok, mint pl Adobe Illustrator vagy Corel Draw vektorgrafikaként mentjük el.
Technikailag mindkét adatformátum teljesen más. A végeredmény azonban bármilyen formátumban szinte ugyanúgy nézhet ki. Általában a raszteres képeket általában valósághű képek ábrázolására használják, míg a vektorgrafikát gyakrabban használják absztrakt képekhez, például logókhoz. E szabály alól azonban számos kivétel van. Gyakran egyszerűen csak ránézésre lehetetlen megállapítani, hogy egy kép raszteres vagy vektoros fájl-e. Vektor vs raszteres képek
- Például a vexel grafikák olyan raszterképek, amelyeket úgy manipulálnak, hogy úgy jelenjenek meg, mintha vektoros adatok lennének. A technikával szemet gyönyörködtető, valósághű képeket készítenek, amelyek mesterséges és hegyes megjelenésűek.
- Az olyan tehetséges művészek, mint Yukio Miyamoto, fotórealisztikus képeket tudnak rajzolni vektorok segítségével.
A raszteres képet vektorfájllá alakíthatja. A vektoros kép raszteres képpé alakítható. Vannak még fájlformátumok, amely mindkét típusú adatot egy fájlba tudja kombinálni.
Raszteres képek. Vektor vs raszteres képek
A bitképek pontosan azt jelentik, amit a nevük is sugall: egy képet alkotó bitek gyűjteménye. Egy kép egyedi pontokból (vagy pixelekből) álló mátrixból áll, amelyek mindegyikének saját színe van (bitekkel, a számítógép számára a lehető legkisebb információs egységekkel írva).
Nézzünk egy tipikus bittérképet az elv bemutatására:
A bal oldalon egy kép, a jobb oldalon pedig az egyik hegy tetejének 250%-os nagyítása látható. Amint látható, a kép több száz sorból és kis elemből álló oszlopból áll, amelyek mindegyike más-más színű. Az egyik ilyen elemet pixelnek, az image elem rövidítéseként nevezik. Az emberi szem nem képes minden egyes pixelt látni, ezért sima átmenetekkel rendelkező képet észlelünk.
A valósághű kép létrehozásához szükséges pixelek száma a kép felhasználási módjától függ. Az egyik következő oldal részletesebben foglalkozik ezzel.
A raszteres képek típusai. Vektor vs raszteres képek
A raszterképek tetszőleges számú színt tartalmazhatnak, de négy fő kategória van:
- Vonalrajz. Ezek a képek csak két színt tartalmaznak, általában feketét és fehéret. Néha ezeket a képeket raszterképeknek nevezik, mert a számítógépnek csak 1 bitet (be = fekete, off = fehér) kell használnia az egyes pixelek meghatározásához. Példa egy lineáris képre. Vektor vs raszteres képek
- Szürkeárnyalatos képek, amelyek a szürke különböző árnyalatait, valamint a tiszta fekete-fehéret tartalmazzák. Általában a szürke 256 árnyalatát (8 bit) használják, bár az emberi vizuális rendszernek csak 100 árnyalatra van szüksége ahhoz, hogy egy képet valósághűnek érzékeljen. Példa egy szürkeárnyalatos képre
- Többtónusú: Ezek a képek két vagy több szín árnyalatait tartalmazzák. A legnépszerűbb többtónusú képek a duplexek, amelyek általában a következőkből állnak fekete és második direkt szín (gyakran Pantone színek). Az alábbi példa a feketét és a Pantone Warm Redet tartalmazza. Példa kettős képre
- Teljes színes képek. A színinformáció többféle színtérrel írható le: például RGB, CMYK vagy Lab.
A raszteres adatok jellemzői
A raszteres adatok sok helyet foglalhatnak. A közepes minőségű nyomtatásra (4 lpi) optimalizált CMYK A150-es kép 40 MB-ot foglal el. A tömörítés csökkentheti a fájlméretet. Vektor vs raszteres képek
A nagyított kép a raszteres képek egyik fő hátrányát mutatta: ha túl nagyot nagyítanak, természetellenesnek és kockásnak tűnnek. A méretük csökkentése a képminőséget is befolyásolja, mivel a képek kevésbé élesek. Vektor vs raszteres képek
A raszterképek nagyon könnyen kiadhatók, ha a RIP vagy a nyomtató elegendő memóriával rendelkezik.
Raszteradatok feldolgozására alkalmas alkalmazások. Vektor vs raszteres képek
Több száz alkalmazás létezik a piacon, amelyek segítségével raszteres adatokat hozhat létre vagy módosíthat. A nyomtatás előtti időszakban egy alkalmazás – az Adobe Photoshop – teljes mértékben uralja a piacot. Ez nem jelenti azt, hogy az olcsóbb alternatívákat, például a Corel Photo-Paint-et el kell hanyagolni.
Raszteres adatokhoz használt fájlformátumok
A raszteradatok különféle fájlformátumokban menthetők. Közöttük:
- BMP: Elavult és korlátozott fájlformátum, melyben nem használható nyomdai előkészítés.
- EPS: Rugalmas fájlformátum, amely raszteres és vektoros adatokat is tartalmazhat. Ezt fokozatosan felváltja a PDF. Vektor vs raszteres képek
- GIF: Elsősorban internetes grafikákhoz használják
- JPEG: vagy inkább JFIF fájlformátum, amelyet főleg internetes grafikákhoz használnak
- PDF: Egy univerzális fájlformátum, amely szinte bármilyen típusú adatot tartalmazhat, beleértve a teljes oldalakat is, még nem használják széles körben csak képek cseréjére
- PICT: Olyan fájlformátum, amely raszteres és vektoros adatokat is tartalmazhat, de elsősorban Macintosh számítógépeken használják, és nem nagyon alkalmas nyomdai előkészítésre.
- PSD: Az Adobe Photoshop natív fájlformátuma (amely vektoradatokat is tartalmazhat, például vágógörbét)
- TIFF: népszerű és sokoldalú raszteres fájlformátum
vektoros grafika.
A vektorgrafikák olyan képek, amelyeket teljes mértékben matematikai definíciókkal írnak le. Az alábbi képen az elv látható. A bal oldalon magát a képet látja, a jobb oldalon pedig a rajzot alkotó tényleges vonalakat. Vektor vs raszteres képek
Minden egyes vonal vagy egy hatalmas pontgyűjteményből áll, amelyek mindegyikét vonalak kötik össze, vagy több vezérlőpontot, amelyeket úgynevezett Bezier-görbék kötnek össze. Ez az utolsó módszer ad legjobb eredményeket és a legtöbb rajzolóprogram használja.
Ez az ábra két elvet szemléltet. A bal oldalon egy kört alakítunk ki több pont egyenes vonalak segítségével történő összekapcsolásával. A jobb oldalon ugyanaz a kör látható, most már csak 4 pontból (csomópontból) rajzolva.
A vektoros rajzok jellemzői. Vektor vs raszteres képek
A vektorrajzok általában meglehetősen kicsi fájlok, mert csak a rajzot alkotó Bezier-görbékről tartalmaznak adatokat. Az EPS fájlformátum, amelyet gyakran használnak vektoros rajzok tárolására, tartalmaz egy bittérképes előnézeti képet Bezier-adatok mellett. Ennek az előnézeti képnek a fájlmérete általában nagyobb, mint maga a Bezier-adat.
A vektorrajzok általában minőségromlás nélkül méretezhetők. Emiatt ideálisak vállalati logókhoz, térképekhez vagy más olyan objektumokhoz, amelyeket gyakran kell átméretezni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy nem minden vektorgrafika méretezhető tetszés szerint:
- A rögzítési információkat tartalmazó tervrajzok csak 20 százalékkal nagyíthatók vagy kicsinyíthetők. Vektor vs raszteres képek
- A finom vonalak eltűnhetnek, ha a vektorgrafikát túlságosan kicsinyíti.
- A rajz kis hibái láthatóvá válhatnak, ha túl nagyot nagyítanak.
Nagyon könnyű vektoros rajzot készíteni, amelyet nagyon nehéz renderelni. Különösen a csempék (kis tárgyak, amelyek tízszer vagy százszor ismétlődnek) és a Corel Draw lencseeffektusok használata nagyon összetett fájlokat eredményezhet.
Vektoros adatok feldolgozására alkalmas alkalmazások
A piacon több száz olyan alkalmazás létezik, amelyek segítségével vektoradatokat lehet létrehozni vagy módosítani. Nyomtatás előtt az Adobe Illustrator és a Corel Draw a legnépszerűbb programok. Vektor vs raszteres képek
A vektoros adatokhoz használt fájlformátumok
A raszteradatok különféle fájlformátumokban menthetők. Furcsa módon a nyomdaipar számára legmegfelelőbb formátumok raszteres információk tárolására is alkalmasak:
- EPS: A legnépszerűbb fájlformátum a vektorgrafikák cseréjéhez, annak ellenére, hogy a PDF egyre népszerűbb.
- PDF: Univerzális fájlformátum, amely szinte bármilyen típusú adatot tartalmazhat, beleértve a teljes oldalakat is.
- PSD: Az Adobe Photoshop natív fájlformátuma.
- AI: Adobe Illustrator natív fájlformátum.
A raszteres adatok átalakítása vektoros adatokká és fordítva. Vektor vs raszteres képek
Néha szükséges a képeket raszteres adatokból vektoros adatokká konvertálni, vagy fordítva. Néhány lehetséges felhasználási terület:
- Ha beszkenneli vagy lefényképezi a logót, az egy raszteres kép. Ha gyakran fogják használni az elrendezésben, célszerűbb ezt használni logó mint vektoros rajz. Ez csökkenti a fájl méretét, és átméretezheti a képet anélkül, hogy aggódnia kellene a minőségromlás miatt.
- A vektorgrafikákat gyakran raszterképekké kell alakítani, ha weboldalon kívánják használni.
- A vektortervek néha túl bonyolultak ahhoz, hogy a RIP-et filmre vagy lemezre lehessen nyomtatni. A bittérképpé konvertálás leegyszerűsíti a fájlt. Vektor vs raszteres képek
Szerencsére a képek egyik módból a másikba konvertálása meglehetősen egyszerű:
- A raszteradatoktól a vektorgrafikákig: A raszteres képek vektoros adatokká való átalakításának folyamatát kivonatolásnak vagy vektorizálásnak nevezik. Egyes rajzalkalmazások, például az Adobe Illustrator és a Corel Draw beépített funkcióval rendelkeznek. A raszteres képek vektorizálására külön programok is vannak. Egyszerű feladatok esetén a legegyszerűbb megoldás, ha egy bittérképet helyezünk el a rajzalkalmazás vászonának hátterében, és rajzolunk rá.
- A vektorgrafikától a raszteres adatokig:
- Sok rajzalkalmazás vektoros adatokat is tud raszteres fájlként tárolni (általában ez a lehetőség el van rejtve az Exportálás menüpontban).
- Bármikor megtekintheti a vektoros fájl előnézetét a képernyőn, majd készíthet egy képernyőképet, és mentheti a képernyőképet bittérképként.
- A Photoshop képes megnyitni bizonyos vektoros fájlformátumokat, és raszterizálni tudja a fájlt, így raszterfájllá válik. A felugró menü lehetővé teszi a bittérképes adatok felbontásának és színmódjának meghatározását.