Érzelmek az irodalomban: 6 kulcsfontosságú stratégia

Az érzelmek az irodalomban olyan érzések, hangulatok és érzelmi állapotok, amelyeket irodalmi művek írnak le, közvetítenek vagy előidéznek. Az érzelmek fontos szerepet játszanak a hangulatteremtésben, az olvasó érdeklődésének fenntartásában, a cselekménybe és a szereplőkbe való bevonzásban.

Az érzelmek legnyilvánvalóbb mutatói a jelenetben vannak, ezért az új írók általában erre összpontosítanak keresésükre, és jeleneteiket érzelmekhez kötődő testbeszéddel tagolják – dobogó szívek, izzadt kezek, a gerincen végigfutó hidegrázás – fel és le. nyilvánvaló érzelemkifejezésekkel („ideges volt, amikor belépett az ülésre”) és a határozószavak túlsúlyával („dühösen morgott”). Érzelmek az irodalomban

Az érzelmi nyelv fontos – és természetesen vannak olyan esetek, amikor az érzelmek őszinte kifejezésére van szükség. És személy szerint nem vagyok híve a „nem határozószavaknak” (bár szerintem ezek hajlamosak visszaütni a kevésbé tapasztalt írók kezében). De ezek csak a legnyilvánvalóbbak technikák az érzelmek generálására a szépirodalomban, és a rájuk túlzott támaszkodás hajlamos a kívánt hatás ellenkezőjére, rajzfilmszerűnek, eltúlzottnak, erőltetettnek tűnik.

Vannak olyan módszerek, amelyek finomabbak, kevésbé nyilvánvalóak, és egymással párhuzamosan működnek a legjobban. Mert az igazság az, hogy az érzelem a fikció feltörekvő tulajdonsága, egyfajta alkímiai mágia, amelyet a történet több eleme közötti szinergiák generálnak; Ahhoz, hogy ezt a fikciódba lefordíthasd, különböző oldalról kell megközelítened a problémát.

1. Mi a tét? Érzelmek az irodalomban.

Amikor arról beszélünk, hogy mi forog kockán a történelemben, akkor arról beszélünk főszereplő nyerhet vagy veszíthet, és az erős érzelmekkel teli történetekben mindkét lehetőség valódi érzelmi töltetet tartalmaz az adott karakter számára.

Mit kap a főszereplőd, ha eléri célját? Például, ha nagy összegről van szó, ennek a célnak több érzelmi kihatása lesz, ha a főszereplő az egyetemről való lemorzsolódás küszöbén áll, mert alig engedheti meg magának a tandíjat.

És ha ezt a célt nem éri el, nemcsak azt a nagy összeget, hanem azt az ösztöndíjat is elveszíti, amelyet a szülei olyan büszkék voltak, hogy bekerült? Annál jobb.

Ha tétet fektetsz a történetedbe, fokozod a benne rejlő érzelmeket.

2. Mennyire szoros a kapcsolat? Érzelmek az irodalomban

Az interperszonális konfliktus a hatékony fikció egyik jellemzője. De a barátokkal való konfliktusok többet számítanak, mint az idegenekkel való konfliktusok; a közeli barátokkal való konfliktusok fontosabbak, mint az ismerősökkel való konfliktusok; és a családtagokkal való konfliktusok általában nagyobb jelentőséggel bírnak.

Ha úgy találja, hogy nem tudja megerősíteni történetének érzelmi magját, vessen egy pillantást a történet főbb összefüggéseire. Van mód arra, hogy egy vagy több ilyen kapcsolatot közelebb hozzunk egymáshoz?

Néha csak arról van szó, hogy egy barátból régi barátot tegyünk – valakit, aki élete egyik legnehezebb pillanatában ott volt a főszereplő mellett. Lehet, hogy a rákban haldokló szomszéd valójában a dada, aki segített felnevelni a főszereplőt. És lehet, hogy a parkban az öregemberrel folytatott beszélgetésnek valójában a főszereplő apjával való beszélgetésnek kellene lennie.

Ahogy közelednek a kapcsolatok, az érzelmek erősödnek.

3. Mi a háttér?

A háttértörténet a történetben rejlő érzelmi erők konfliktusainak nagy része, mert nagy része annak, amit ezek a konfliktusok jelentenek az őket átélő szereplők számára. A háttértörténet abban is segít az olvasónak, hogy a karakter helyébe lépjen, megadva neki azokat a háttér-információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megértse ezeket az erőteljes érzelmeket, és átérezhesse őket.

Például: Egy anya és tizenéves lánya közötti konfliktus nagyobb lesz, ha az anyának gyerekkorában erős konfliktusai voltak saját anyjával. A két testvér közötti konfliktus erősebb lesz, ha egyikük mindig uralta a másikat. Két barát közötti konfliktus egy új szerelmi érdeklődés miatt pedig sokkal nagyobb terhet ró, ha az, aki beleszeretett, már korábban is szeretett erőszakos férfiakba.

Bármely adott forgatókönyv esetén az érzelmileg feltöltött háttérsztori növeli az érzelmi hányadost, ezért az adott jelenetben vagy konfliktusban keresett érzelem generálásának kulcsfontosságú stratégiája az, hogy először létrehoz egy háttértörténetet, amely alátámasztja azt.

4. Mit mond a karakter? Érzelmek az irodalomban

A jelenet az, ahol a regény érzelmei a legerősebbek, de amint azt a bejegyzés elején megjegyeztem, az új írók hajlamosak túlságosan az érzelmek legnyilvánvalóbb jelzőire hagyatkozni, ami ezeket az érzelmeket erőltetettnek érzi.

Erősebb stratégia egy jelenettel az, hogy addig élesítjük a párbeszédet, amíg a szavak magukban nem hordozzák az erős érzelem töltését, anélkül, hogy az írónak sok színpadi effektust kellene használnia, hogy úgy mondjam, figyelmeztessen minket, hogy a szereplők csinálnak valamit.

Hasznos technika ebben a tekintetben, hogy a jelenetet felosztjuk a párbeszéd előtt. Meg tudod mondani, mit érezzenek a szereplők? Meg tudod mondani, hova tolódnak el az érzelmek?

Ha igen, támaszkodhat erre a párbeszédre, hogy elvégezze a legtöbb nehéz emelést nézőpontok érzelmek közvetítése az olvasó számára nagyrészt láthatatlan módon.

5. Mit csinál a karakter?

Egy karakter, akit megbénít a félelem, mert egy családtag felfedett valami rég eltemetett titkot, hirtelen rosszban találhatja magát munkába menet.

Egy karakter, akit féltékeny, amikor felfedezi legjobb barátja közelgő esküvőjét, kedd este egy üveg bourbon alján találhatja magát. Érzelmek az irodalomban

Egy szereplő, akinek a szülei éppen most jelentették be válásukat, azonnal hazautazhatnak, hogy megpróbálják lebeszélni őket.

Íróként csábító lehet azt mondani, hogy az összefoglaló bekezdések pontosan részletezik, mit és miért érez egy szereplő. De a régi mondás szerint: „mutasd, ne mondd”, gyakran nagyobb ereje van annak, ha egy karakter megmutatja nekünk, hogyan érzi magát, amikor ténylegesen csinál valamit.

6. Mit gondolnak? Érzelmek az irodalomban

Végül az egyik szerszámokAzt gondolom, hogy a fikcióban az érzelmek szempontjából a legfontosabb az, amit szerintem sok új író hiányzik, és ez az, amire a karakter valójában gondol.

Gondoljon az érzelmek valós tapasztalataira a való életben. Ha a testbeszéd az első dolog, ami elmondja, hogyan érezzük magunkat, akkor általában az következik, amit gondolunk. Mint a „Hirtelen vörös lett az arcom. Miért néztek rám ezek az emberek? mit csináltam rosszul? ”

Vesd ezt szembe az érzelmek nyíltabb kifejezésével: „Hirtelen vörös lett az arcom. Aggódtam, hogy valamit rosszul csináltam." Nemcsak az első példában szereplő POV közelebb van, hanem az érzelmek is élénkebbnek és valóságosabbnak tűnnek. Érzelmek az irodalomban

Az itt leírt technikák egyike sem kelt önmagában érzelmeket a történetben. Önmagukban ezen módszerek egyike sem okozza az olvasónak, hogy megharapja az ujját, előrehajol, és talán még váratlan nedvességet is érez a szemében.

De együtt ezek a technikák pontosan erre képesek – és ez valóban varázslatos.

АЗБУКА