Kollektivizmus. Mi ez és hatása a viselkedésre

Kollektivizmus egy szociokulturális és politikai elv, amely megkülönbözteti a csoportot, a kollektívát vagy a társadalmat, mint a társadalmi szerveződés alapegységét. Hangsúlyozza a kollektíva érdekeinek fontosságát az egyének érdekeivel szemben. A kollektivizmussal összefüggésben a csoportcélok, a közösségi jólét és az együttműködés élvez prioritást az egyéni szabadsággal és teljesítménnyel szemben.

Olyan kultúrára, társadalomra vagy gazdaságra utal, amely értékeli a csoportot, és ahol a hajlam inkább a csoporthoz kapcsolódik, mint az egyéni érdekekhez. A kollektivizmus kifejezés csoporthűséget és identitást jelent. Úgy véli, hogy az egyéni igények és érdekek elhalványulnak a csoport céljaival és célkitűzéseivel, valamint a közös döntéshozatallal szemben.

A közgazdaságtanban a kollektivizmus egy olyan rendszerre helyezi a hangsúlyt, ahol a csoportok, az állam vagy a kormány feladata az áruk és szolgáltatások elosztása. A termelési eszközök ebben a gazdasági rendszerben a csoport tulajdonában vannak, nem pedig az egyének. A kollektivista gazdasági rendszer egyik szembetűnő példája a szocialista gazdaság, amelyben a termelőeszközök közös tulajdonban, ill. munkaerő, vagy államok. Nem az a terhük, hogy az egyéni növekedés érdekében profitot termeljenek, hanem a társadalom egészének érdekeit szolgálják. A politikában láthatunk utalást a kollektivizmusra egy olyan rendszerben, ahol a felelősség a képviseleti demokráciát terheli. A polgárok egy vezetőre szavaznak, és a számlálás után várhatóan mindenki azt fogadja el, aki a legtöbb szavazatot kapta, még akkor is, ha eredetileg nem ő választotta. Kollektív választásról beszélünk, nem személyes kötődésekről. VAL VEL nézőpontok a kultúra, a kollektivista kultúra a család és a társadalom terheinek az egyénekre hárítását jelenti. A közös értékeket és célokat részesíti előnyben az individualista preferenciákkal szemben.

 

A kollektivista kultúra jellemzői. Mi az a kollektivizmus?

A kollektivista kultúra mögött meghúzódó elmélet a csoportba való beilleszkedésről, a csoportszolidaritást ösztönző magatartásról, a csoport többi tagjával való kapcsolatokról, a csoport különböző emberei közötti összekapcsolódásról és az identitás megtalálásáról szól. A kollektivista kultúrákat támogató országok India, Kína, Japán, Indonézia, Brazília, Korea stb.

A kollektivizmus főbb jellemzői:

1. Közösségi orientáció: A kollektivista társadalmakban a hangsúly a csoport vagy közösség érdekében történő cselekvésen van, szemben az egyéni érdekekkel.
2. Erős szerkezet: A kollektivista rendszerekben a szervezetek és a társadalmi struktúrák rendszerint a kollektíva érdekeinek vannak alárendelve. Ez erős kormányzati szabályozás, társadalmi kontroll vagy a kollektív értékekre összpontosító társadalmi normák formáját öltheti.
3. A társadalom iránti aggodalom: A kollektivizmus felelősséget jelent a társadalom egészének jólétéért. Ez magában foglalhatja a szegényekről való gondoskodást, az oktatás és az egészségügy támogatását, valamint egyéb állami és szociális programokat.
4. Családi és közösségi kapcsolatok: A család és a közösség fontos szerepet tölt be a kollektivista társadalmakban. Az emberek erős kapcsolatokat érezhetnek családjukkal, barátaikkal és közösségükkel, és támogatónak és identitásuk részének tekinthetik őket.
5. Az intenzív verseny hiánya: A kollektivista társadalmakban az egyének közötti verseny kevésbé kifejezett lehet, mint az individualista társadalmakban. Ehelyett az együttműködésen és a kölcsönös segítségnyújtáson van a hangsúly.
6. Csoportos megoldások: A döntéshozatal történhet csoportosan, és fontos a társadalmi normák és elvárások betartása.

A kollektivizmus és az individualizmus két ellentétes pólust képvisel a társadalmi és kulturális értékek spektrumában. Egyes országok és kultúrák kollektivisztikusabbak, míg mások individualistábbak.

A kollektivizmus hatása a viselkedésre. Mi az a kollektivizmus?

Kimutatták, hogy a kulturális különbségek közvetlenül és közvetve is befolyásolják az emberi viselkedés számos aspektusát. A legfontosabbak közül néhányat az alábbiakban ismertetünk:

1. Kapcsolatok. Mi az a kollektivizmus?

Úgy gondolják, hogy a kollektivista kultúra korrelál a kapcsolatok alacsony szintű mobilitásával. A "relációs mobilitás" kifejezést arra használják, hogy leírják, hogy egy társadalomhoz tartozó személynek hány lehetősége és esélye van arra, hogy életképes kapcsolatot alakítson ki az általa választott és preferált személlyel. Az alacsony mobilitás egy kapcsolatban azt mutatja, hogy a kapcsolat tartós, erős és stabil. Ezeket több tényező, például a demográfia és a család alakítja, nem pedig a személyes választás. Tény, hogy a kapcsolatok kialakítása és fejlesztése nehézzé válik, különösen új emberekkel a kollektivista kultúrában. Ennek az az oka, hogy sokkal kisebb az esélye az emberekkel való találkozásnak, és az idegenek gyakran idegenek maradnak a kultúrában.

A kollektivista kultúrában az emberek felelősséget vállalnak a harmonikus kapcsolatok fenntartásáért, amelyben a kapcsolat erős és bensőséges.

2. Önészlelés. Mi az a kollektivizmus?

Az én-koncepció az egyén egyedi képességeinek, jellemzőinek és viselkedésének észlelése. A kultúra közvetlen hatással van az ember viselkedésére és önértékelésére. A kollektivista kultúrában az egyén viselkedése elfogult a család, csoport vagy közösség jóléte felé, és az egyén jó barátként, testvérként, fiúként és emberi lényként írja le magát. Ha ez egy individualista kultúra lenne, a felfogása egészen más lenne. Aztán egyénileg úgy jellemezte magát, mintha okos ember lennék; Remek sportoló vagyok stb.

3. Megfelelés

A konformitás kifejezés az emberi viselkedés megváltoztatására utal, hogy illeszkedjen valakihez vagy egy csoporthoz. Néha ez azt jelenti, hogy egyetértünk a csoport többségével, hogy mindenki azt higgye, normálisan cselekszel, mert ez az elvárt viselkedési minta. A kulturális különbségek fontos szerepet játszanak az emberek viselkedésének befolyásolásában. Ha egy kollektivista társadalmat hirdető kultúrához tartozol, viselkedésed a csoport jólétét fogja előmozdítani, még a személyes vágyak rovására is. Ha nem, akkor a viselkedés egyéni preferenciákat mutat, tekintet nélkül mások jólétére vagy hajlamaira.

4. Szociális támogatás. Mi az a kollektivizmus?

A kollektivista kultúrában az emberek rejtett társadalmi támogatást keresnek. Igyekeznek időt tölteni olyan emberekkel, akiket támogatónak tartanak, még akkor is, ha nem tartoznak közvetlen csoportjukhoz vagy családjukhoz. Ennek a viselkedésnek oka van. Stressz vagy stressz idején az emberek nem hajlandók megbeszélni problémáikat szeretteikkel, mert nem akarják bántani őket, és attól is, hogy félnek a kapcsolatra gyakorolt ​​negatív következményektől.

5. Szociális szorongás

A kollektivista kultúrában az emberek hajlandóak elfogadni olyan viselkedést, amelyet társadalmilag visszafogottnak vagy visszafogottnak érzékelnek. Súlyos szociális szorongást tapasztalnak, és ez abból fakad, hogy hajlamosak mások kedvében járni, nem pedig önmaguknak.

Következtetés. Mi az a kollektivizmus?

A kollektivista kultúra megértése segíthet megérteni, hogy egyes emberek miért boldogok a tömegben, és miért nem tudják viselkedésüket a csoportéhoz igazítani. Mindez a kollektív csoport jogairól, érdekeiről és preferenciáiról szól, és semmi köze az egyéni hajlamokhoz.