Mi az irónia? Négyféle irónia + példák

Mi az irónia? Az irónia a kontraszt a dolgok megjelenése és a között, ahogy vannak. A kifejezés a latin szóból származik irónia , azaz „színlelt tudatlanság”. A mindenféle mesemondók az iróniát használják irodalmi feszültséget, humort keltő technika, vagy a cselekmény központi elemeként.

Az irónia az irodalomban olyan irodalmi stílus, amelyet olyan kifejezések használata jellemez, amelyekben a rejtett jelentés ellentmond a kifejezettnek. Ez teremt némi spirituális távolságot a kimondottak és a ténylegesen gondolt között.

Az írással összefüggésben könyvek Az irónia többféleképpen nyilvánulhat meg:

1. Gúny: Gondolatok kifejezése olyan módon, amely bóknak vagy pozitív kijelentésnek hangzik, de valójában kritika vagy gúny.
2. Paradoxonok: Ellentmondásos kijelentések, amelyek látszólag ellentmondanak az általánosan elfogadott igazságoknak.
3. Hiperbola: A túlzás az irónia vagy a komikus hatás létrehozására szolgál.
4. Kétértelműség: Több jelentésű szavak vagy kifejezések használata, lehetővé téve az olvasó számára, hogy különböző módon értelmezze a szöveget.
5. Váratlan fordulatok: Irónia előfordulhat váratlan eseményekben vagy olyan cselekményfejlődésekben is, amelyek ellentmondanak az olvasó elvárásainak.

Az irónia mélységet ad a szövegnek, érdekessé teszi, és felhasználható a szereplők, a körülmények vagy a társadalmi jelenségek bizonyos aspektusainak hangsúlyozására.

1. Mi a drámai irónia?

A drámai irónia az irónia egyik formája, amelyben a néző vagy az olvasó tudomást szerez valamilyen tényről vagy eseményről, amelyről a történet szereplői nem tudnak. Ez szakadékot hoz létre a néző tudása és a szereplők megértése között, ami feszültséget vagy komikus hatást kelt.

William Shakespeare kedvenc technikája, a drámai irónia akkor fordul elő, amikor az olvasó olyan fontos információkat tud meg, amelyeket nem ismer legfontosabb hősök. Az a felvétel egy horrorfilmből, ahol a háttérben lassan feltűnik a gyilkos, akit hősünk nem lát? Egy történet, amely az idilli Pompeii városában játszódik i.sz. 78-ban? Mindkettőjüket áthatja a drámai irónia.

A drámai irónia arra is használható, hogy hangsúlyozzuk a műben szereplő témákat vagy üzeneteket, és különböző érzelmi reakciókat váltsunk ki a nézőben vagy az olvasóban.

Miért alkalmazhat tehát egy író drámai iróniát egy történetben?

Félelmet és bizonytalanságot kelteni

Elárul a karakter egy általunk már ismert titkot? Mi lesz, ha megtudják az igazságot? Mi van, ha túl későn rájönnek az igazságra? Tudat alatt mindezek a kérdések felmerülnek a fejünkben, ahogy a cselekmény fejlődik.

Példa: a Hobbit tökéletes példa erre, amikor Bilbó megjelenik a ringben, miután elveszett a hegyen. A zsebébe teszi, és hamarosan találkozik Gollammal.

Erre a színpadi olvasók megértik a gyűrű jelentését és fontosságát Gollum számára. Gollum azonban még nem veszi észre, hogy elvesztette a gyűrűt, Bilbó pedig még nem tudja, kié a gyűrű. Emiatt az a jelenet, ahol Bilbó és Gollum találós kérdéseket játszanak, még inkább megnövekszik feszült .

Mi az irónia? Szimpátiát kelteni a karakter iránt.

Ha egy szereplő boldog, de tudjuk, hogy tragédia vár ránk, az olvasó nem tud mást érezni vele. Ha az olvasó vagy a közönség már "gyökerez" a szereplőknek, akkor remélni fogják, hogy minden jóra fordul majd.

Példa: Shakespeare modern adaptációjában" Tíz dolog, amit utálok benned" A rossz tanuló Patricket az osztálytársa fizeti, hogy udvaroljon a hideg és zárkózott Katnak. A nézők tudják, hogy Kat előbb-utóbb felfedi az igazságot. A megtévesztés fájni fog neki, és Patrick (jogosan) elveszíti a bizalmát. Ez a drámai irónia keserédes árnyalatot ad azoknak a jeleneteknek, amelyekben szerelmesek lesznek, amitől mindkét szereplővel együtt érezhetünk.

Teremts komikus helyzeteket

Sok vígjáték a kommunikációs félreértésből fakad, amikor a karakter azt hiszi, hogy valamiről a közönség tudja, hogy nem igaz. A drámai irónia komikus feszültséggé válik, amikor egy karakter figyelmen kívül hagyja magát (vagy más szereplőket) egy mélyebb gödörbe.

Példa: sorozat első évadának egyik epizódjában " Barátok" Joey dupla randevúzással próbálta visszaszerezni volt barátnőjét, Angelát. Joey elhozza Mónikát, de elmondja neki, hogy Angela új barátja, Bob valójában a testvére, így úgy tűnik, Bob Monica randevúja. Ez a félreértés mulatságos keveredéssé válik, miközben Monica elborzad attól, hogy Bob és Angela mennyire „közelinek” tűnnek.

2. Mi a helyzeti irónia?

A szituációs irónia az irónia egyik formája, amely akkor fordul elő, ha egy helyzet a résztvevők vagy a megfigyelők elvárásaival ellentétes módon alakul vagy ér véget. Ilyenkor váratlan fordulat következik be, ami a korábbi várakozások vagy a helyzet értelmének fényében ironikus lehet.

Hadd pontosítsam: „az események iróniája” nem azonos a „véletlennel” és „balszerencse” (elnézést Alanis Morrisette-től). Ha veszel egy új autót, és véletlenül nekiütközöl egy fának, az baleset és balszerencse, de nem ironikus. Ha azonban egy profi kaszkadőr sofőr a "legjobb vezető" díj elnyerése után hazafelé fának ütközik, az szituációs ironikus.

Miért alkalmazhat egy író helyzeti iróniát egy történet kontextusában?

Helyezzen egy karaktert lehetetlen helyzetbe

A hős gyakran egyetlen célra törekszik, amelytől azt reméli, hogy minden problémáját megoldja. Ahelyett, hogy egyszerűen hagyná, hogy a hős feltétel nélkül nyerjen, az író gyakran felfedi a „győzelem” borzalmas árát, és arra kényszeríti a karaktert, hogy válasszon aközött, amit akar, és amire szüksége van.

Példa: be a sorozat hetedik könyvében végig kb Harry Potter Az olvasók követik Harryt azon a küldetésén, hogy megtalálja és elpusztítsa Voldemort hat horcruxját. A regény végén megtudjuk, hogy úgyszólván létezik egy hetedik horcrux – és ez maga Harry.

Ezt a váratlan fordulatot az az ironikus felismerés is kíséri, hogy Harrynek fel kell áldoznia magát, hogy biztosítsa Voldemort halálát. Ezért szívesen találkozik Voldemorttal – és saját halálával. De amikor Voldemort a gyilkos átkot használja Harryre, az ellenkező hatást vált ki. Harry él, míg a horcrux meghal, így Voldemort közelebb kerül legnagyobb félelméhez: a halálhoz.

Szóval, hogy Harry horcrux, valójában a helyzeti irónia kettős esete. Harry azt hiszi, hogy meg kell halnia, hogy legyőzze ellenségét, míg Voldemort azt hiszi, hogy megöli Harryt, de valójában megöli magát. Elme = felrobbant, igaz?

Egy jó régi csavar létrehozásához. Mi az irónia?

Erős reakciót válthat ki olvasóiból, ha gondosan kidolgozott fordulatokat mutat be nekik. Egy cselekménycsavar még elragadóbb, ha teljesen az ellenkezője annak, amit általában elvár. A szituációs ironikus történetszálak eleve tartalmaznak meglepetést, ezért gyakoriak a thrillerek, a krimik és a detektívtörténetek műfajában.

Példa: Roald Dahl "Bárány a vágásra" című történetében » Egy odaadó háziasszony fagyott báránycombbal öli meg férjét. Amikor a zsaruk megérkeznek, megfőzi a bárányt és megeteti, így gyakorlatilag arra kényszeríti a rendőrséget, hogy megszabaduljon a bizonyítékoktól. Ironikus, nem?

Egy történet témájának vagy erkölcsének hangsúlyozása

Ha egy történetben váratlan célpontra irányítjuk az olvasókat, az erkölcsi tanulságot emelhet ki – gyakran emlékezteti az olvasókat arra, hogy a várt eredmény nem mindig garantált. Emiatt a szerzők gyakran alkalmaznak helyzeti iróniát mesékben vagy erkölcsmesékben.

Példa: Aesopus "A teknős és a nyúl" című művében a váratlan eredmény arra tanít bennünket a versenyt lassan és biztosan nyerik . Vagy ha minket kérdezel, az igazi erkölcs az, hogy verseny közben nem szabad lazítani és szunyókálni.

Ezt a fajta iróniát a görög tragédiákban is láthatjuk, ahol a tragikus hőst megbüntetik arroganciája (túlzott büszkesége) miatt, ami láthatóan az ókori Görögország legrosszabb bűne volt.

Példa: В Oidipusz , a karakter neve, tudta nélkül a talált fiút a polybusi király örökbe fogadja. Felnőttként Oidipusz keresi az Orákulumot Delphiben, aki megjövendöli: párosodik az anyjával, és megöli az apját. A prófécia megkerülésére irányuló kísérletként Oidipusz elhagyja otthonát, és ezzel rászánja magát, hogy megöljön egy embert (akiről később rájön, hogy az apja), és feleségül veszi Théba királynőjét (valójában az anyját). Dacolva az istenek akaratával, iróniával teli sorsba jutott.

3. Mi a verbális irónia?

A verbális irónia az, amikor egy kijelentés szándékolt jelentése ellentétes annak, amit mondanak. A szarkazmus a verbális irónia egy formája, de szinte mindig valaki vagy valami becsmérlésére használják. A verbális iróniát azonban olyan karakterek is használhatják, akik nem a 90-es évek dühös tinédzserei. Vannak olyan általános kifejezések, amelyek tökéletesen illusztrálják a verbális iróniát – sok közülük két teljesen különböző dolgot hasonlít össze.

• – Tiszta, mint a sár.
• – Barátságos, mint a csörgőkígyó.
• – Körülbelül olyan szórakoztató, mint egy gyökérkezelés.
• „Köszönöm szépen” (valami rosszról).
• – Nagy lehetőség!

Általánosságban elmondható, hogy a verbális irónia úgy működik, hogy alá- vagy túlbecsüli a helyzet súlyosságát. Ahogy az várható volt, ironikus alábecsülés kontrasztot hoz létre, aláássa valaminek a hatását, bár maga a dolog elég jelentős vagy komoly lenne.

Példa: a The Catcher in the Rye-ben Holden Caulfield lazán azt mondja: „Szükségem van erre a műveletre. Nem túl komoly. Van egy apró daganat az agyamban." Persze Holden itt fekszik, szóval lehet olyan lovagosabb; ennek a kijelentésnek az általános hangvétele azonban továbbra is ironikus.

Másrészt ironikus túlzás valami kisebb hangot sokkal komolyabbnak mond, hogy hangsúlyozzák, mennyire jelentéktelen. Mi az irónia?

Példa. Tegyük fel, hogy 5 dollárt nyersz egy lottón, amelynek főnyereménye 100 millió dollár. Egy barát megkérdezi, nyertél-e valamit, és te azt válaszolod: „Igen, a teljes főnyeremény” – ez ironikus túlzás.

Megjegyzés: ezt nem szabad összetéveszteni a hiperbolával, amelyben a túlzás nem ironikus, hanem abból a vágyból fakad, hogy megmutassák, milyen masszív valami, még ha nem is olyan nagy. (Például: „Annyira fáradt vagyok, hogy egymillió évig tudnék aludni.”)

Most, hogy ismerjük a verbális irónia két oldalát, továbbra is felmerül a kérdés: hogyan hat a szövegre?

Ez tévhitre utalhat. Mi az irónia?

A verbális iróniát gyakran szatirikus célokra használják, eltúlozva vagy alábecsülve leírásukat, hogy felfedjenek egy mélyebb igazságot. Ha túlzás vagy alulmondás szemüvegén keresztül nézzük, az olvasó láthatja, milyen hibás lehet az eredeti koncepció.

Példa: a verbális irónia a legelső sorokban megtalálható" Rómeó és Júlia" (iróniával átitatott színjáték).

Két családtag, egyenlő méltósággal

A gyönyörű Veronában, ahol színpadra állítottuk

Egy ősi harag szakadásától egy új lázadásig

Ahol a polgári vér tisztátalanná teszi a polgári kezet.

Bár az első sor tiszteletteljesnek tűnhet, ennek a versnek a végére láthatjuk, hogy Shakespeare nem azt jelenti, hogy mindkét család egyforma a maga nagy méltóságában. Ehelyett ezek a sorok azt sugallják, hogy mindkét háztartás egyformán méltatlan. Ez az irónia egy másik célt is szolgál: figyelmezteti az újonnan érkezőket, hogy nem minden arany, ami csillog. Bár technikailag mindkét család nemesnek tekinthető, közös képtelenségük, hogy nemesen viselkedjenek egymással, végül keserű véghez vezet tragikus hőseink számára.

Ez betekintést engedhet a karakterbe. Mi az irónia?

A párbeszéd egy hihetetlen eszköz annak felfedésére, hogy ki egy karakter, és hogy hogyan választanak valamit, az gyakran sokat elárul arról, hogy kik is ők. A verbális iróniát használó emberek gyakran öntudatosak vagy teljesen megfeledkeznek róla.

Példa: В Casablanca Louis Renault korrupt (de bájos) rendőrkapitány a német hatóságok utasításait követve razziát rendelt el Rick szórakozóhelyén azzal az ürüggyel, hogy bezárjon egy illegális szerencsejáték-létesítményt. „Meg vagyok döbbenve – megdöbbentem! - felfedezni, hogy itt szerencsejáték folyik! - kiált fel Renaud, és megköszöni Rick osztónak, hogy elhozta neki a nyereményt. A „döbbent” szó szándékos túlzása sokat elárul vidáman cinikus világképéről.

 

Komikus megkönnyebbülésért

Természetesen az írók néha csak azért használnak verbális iróniát, hogy nevetjenek. Legyen szó egy szellemes karakter kiemeléséről, a feszültség feloldásáról egy sötét vagy nehéz jelenet közben, vagy egyszerűen csak megnevettetjük az embereket, a verbális irónia a komikus megkönnyebbülés olyan pillanatát nyújthatja, amelyre nagyon szüksége van. Ahogy az várható volt, a verbális irónia a viccek gyakori összetevője.

Példa: v " Annie Hall Woody Allen karaktere, Elvy Singer közvetlenül a kamerába szól, és egy régi viccel összegzi életfilozófiáját. "Két idős nő van egy Catskills-i hegyi üdülőhelyen, és az egyikük azt mondja: "Istenem, az étel ezen a helyen nagyon szörnyű." Egy másik azt mondja: "Igen, tudom, és az adagok olyan kicsik."

Ha már a filozófiáról beszélünk, fejezzük be az iróniát, amely az ókori világból ered.

4. Mi a szókratészi irónia?

A szókratikus irónia egy filozófiai fogalom, amelyet gyakran az ókori görög filozófus, Szókratész munkásságához kapcsolnak. Ez a kifejezés a Szókratész által használt sajátos kommunikációs stílusra és tanítási módszerre utal.

A szókratikus irónia azt sugallja, hogy a filozófus saját véleményét nem kifejezetten fejti ki, hanem kérdések és párbeszédek sorozata mögé rejti. Szókratész nagy jelentőséget tulajdonított a racionális reflexiónak és az önismeretnek. Arra törekedett, hogy tanítványai maguk is megértsék az igazságot azáltal, hogy kérdéseket tett fel nekik, és gondolkodásra késztette őket.

Ez a módszer látszólagos ellentmondást rejt magában aközött, amit Szókratész mond, és amit valójában tesz. Célja az volt, hogy ösztönözze az embereket, hogy gondolkodjanak el hitükről, önismeretükről és az igazság kereséséről.

A szókratészi irónia tehát egy olyan tanítási módszertan, amelyben a tanár provokátor szerepet tölt be, és a tanulókat kritikai gondolkodásra és önismeretre ösztönzi.

Példa:

Peter Falk halhatatlan nyomozója, Columbo a szókratészi irónia nagy szószólója volt, hogy elkapja a bűnözőket hazugságaikban. Először olyan kérdéseket tett fel a gyanúsítottaknak, amelyek azt a benyomást keltették bennük, hogy Columbo hitt az alibijükben, majd belecsúszott "még egy dologba", és feltett egy fontos kérdést, amely arra készteti a gyilkost, hogy ellentmondjon korábbi válaszaiknak.

 

Hasonlóképpen, Szókratész megszületett a szókratészi tanítási módszer, amelyben a tanár úgy tesz, mintha nem ismeri a tantárgyat, hogy arra ösztönözze a tanulót, hogy érvelési erejét használja a helyes válasz megszerzésére.

Példa:

Egy hatéves diák megkérdezi tanárát, hogy házas-e. Ahelyett, hogy igent vagy nemet mondana, a tanár megkérdezi a gyereket, hogy van-e valami más a házasok kinézetében: viselhetnek-e valamit. Némi biztatás után a gyerek így válaszol: „Jegygyűrű!” Ebből arra következtethetnek, hogy a tanárnő valóban házas. Mi az irónia?

---

Az irónia kontrasztot teremt a látszat és a mögöttes igazság között. Ha jól csinálja, nagy változást hozhat az olvasó interakciójában, elvárásában és a történet megértésében. Az iróniával azonban óvatosan kell bánni: az embereknek a sorok között kell olvasniuk, hogy megértsék szándékát: az iróniát nem látó olvasó szó szerint veszi ezeket a szavakat, ami, ahogy mondani szokták, irónia lenne.

Tipográfia ABC

Az "Azbuka" cég szolgáltatásokat nyújt könyvek gyártása különféle formátumokban és kötéstípusokban. Együttműködünk szerzőkkel, kiadókkal és más cégekkel, akiknek szükségük van rá könyvnyomtatás.

Az ABC nyomtathat puha és kemény fedelű könyveknyomtatott és elektronikus formában is. Tördelési, tervezési és szövegszerkesztési szolgáltatásokat is kínálunk.

Ügyfeleink számos kötési lehetőség közül választhatnak, többek között Kemény borító, füles borítás, fémgyűrűs kötés és egyebek. Ennek biztosítására különféle papír- és nyomtatási lehetőségeket is kínálunk kiváló minőség termékeink.

Az Azbuka kész együttműködni olyan szerzőkkel, akik első könyvüket szeretnék megjelentetni, valamint olyan kiadókkal, amelyeknek nagy példányszámra van szükségük. Versenyképes kínálunk árakat és garantálják a magas minőséget termékeink.

Ha felkeltette érdeklődését egy könyv kiadása, vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy többet megtudjon szolgáltatásainkról és személyre szabott tanácsokat kapjon az Ön igényeinek megfelelően. Szakértői csapatunk készséggel segít Önnek projektje megvalósításában.

A5 formátumú (148x210 mm) könyvek és jegyzettömbök gyártási ára. Kemény borító

Forgalom/Oldalak	50	100	200	300
150	216	200	176	163
250	252	230	203	188
350	287	260	231	212

A5 formátum (148x210 mm)
Borító: paletta karton 2 mm. Nyomtatás 4+0. (szín egyoldalas). Laminálás.
Zárópapírok - nyomtatás nélkül.
Belső blokk: 80 g/nm sűrűségű ofszetpapír. 1+1 nyomtatás (fekete-fehér nyomtatás mindkét oldalon)
Rögzítés - menet.
Ár 1 db forgalomban.

A4 formátumú (210x297 mm) könyvek és jegyzettömbök gyártási ára. Kemény borító

Forgalom/Oldalak	50	100	200	300
150	400	380	337	310
250	470	440	392	360
350	540	480	441	410

A4 formátum (210x297 mm)
Borító: paletta karton 2 mm. Nyomtatás 4+0. (szín egyoldalas). Laminálás.
Zárópapírok - nyomtatás nélkül.
Belső blokk: 80 g/nm sűrűségű ofszetpapír. 1+1 nyomtatás (fekete-fehér nyomtatás mindkét oldalon)
Rögzítés - menet.
Ár 1 db forgalomban.