A kognitív terhelés elmélete Johann Schommer német kognitív pszichológus és kutató által javasolt fogalmi keret, aki az észlelés, az információfeldolgozás és a tanulás kérdéseit tanulmányozta. Leírja, hogy a különböző típusú feladatok és munkakörnyezetek hogyan befolyásolhatják az egyén kognitív rendszerének terhelését, beleértve a figyelmet, a memóriát és a problémamegoldást.

A kognitív terheléselmélet fő összetevői a következők:

  • A kognitív terhelés három típusa:

  • Intelligens terhelés

Az intellektuális terhelés a kognitív terheléselméletben a feladat nehézségi szintjéhez kapcsolódik, amellyel egy személy egy adott tevékenység végrehajtása során szembesül. Ez a fogalom leírja, milyen nehéz egy feladat nézőpontok kognitív folyamatok, mint például az észlelés, a figyelem, a memória, a gondolkodás és a döntéshozatal. Fontos az intellektuális munkaterhelés egyensúlyának fenntartása, hogy biztosítsuk a feladatok hatékonyságát és termelékenységét.

Az intellektuális munkaterhelés fő szempontjai a következők:

  1. Kognitív terhelés elmélet. A feladat nehézsége:

    • Minél összetettebb a feladat, annál nagyobb a szellemi terhelés. A komplexitás az egyszerű feladatoktól, például a rutinfeladatok elvégzésétől a bonyolultabbakig terjedhet, amelyek elemzést, problémamegoldást és stratégiai döntéshozatalt igényelnek.

  2. Információ mennyisége:

    • Az intellektuális munkaterhelés azt az információmennyiséget is jelenti, amelyet egy személynek fel kell dolgoznia egy feladat végrehajtása során. A nagy mennyiségű információ növelheti a komplexitást és megterhelheti a kognitív erőforrásokat.

  3. Kognitív terhelés elmélet. Figyelem követelményei:

    • A nagy odafigyelést igénylő feladatok jelentős lelki terhelést is okozhatnak. Például a többfeladatos tevékenységek vagy a részletekre állandó figyelmet igénylő feladatok végrehajtása intellektuálisan megterhelő lehet.

  4. Ideiglenes korlátozások:

    • Egy feladat korlátozott időn belüli elvégzésének igénye növelheti a lelki terhelést, különösen, ha a feladat gyors és pontos megoldást igényel.

  5.  A döntéshozatal nehézségei:

    • Az összetett döntések meghozatala, különösen, ha sok választási lehetőség vagy bizonytalanság van, kognitív kihívásokat okozhat, és növelheti a szellemi terhelést.

  6. Korábbi tudás és tapasztalat:

    • A személy előzetes tudásának és tapasztalatának szintje szintén befolyásolja a szellemi terhelést. A szakértelem szintjének megfelelő feladatokat a tapasztalt személyek kevésbé stresszesnek minősíthetik.

Az intellektuális terheléskezelés fontos szempont a különböző területeken, például a felhasználói felület tervezésében, az oktatásban, az orvosi gyakorlatban és a műszaki rendszerek fejlesztésében, hogy lehetővé tegye a feladatok hatékony elvégzését a kognitív erőforrások túlzott megterhelése nélkül.

  • Kognitív terhelés elmélet. Fiziológiai terhelés

A fiziológiai terhelés a kognitív terheléselméletben azokat a fizikai szempontokat jelenti, amelyek befolyásolhatják az egyén teljesítményét és stresszszintjét feladatok végrehajtása során. Ez a terhelés összefügg az élettani folyamatokkal és olyan testállapotokkal, mint a fáradtság, a feszültség, a fizikai egészség és az energiaszint.

A fiziológiai terhelés néhány aspektusa:

  1. Fáradtság:

    • A hosszan tartó tevékenységek vagy a megnövekedett fizikai igénybevételek fáradtságot okozhatnak, ami viszont hatással lehet a termelékenységre és a koncentrációra.

  2. Kognitív terhelés elmélet. Energia szint:

    • A fiziológiai terhelés összefügg a szervezet energiaszintjével. Az alacsony energiaszint megnehezítheti a magas termelékenység fenntartását.

  3. Egészség és Fitnesz:

    • Egy személy általános fizikai egészsége és edzettsége is befolyásolja a fiziológiai stressztűrő képességét. A jó fizikai erőnléttel rendelkező emberek valószínűleg jobban teljesítenek a feladatok fizikai vonatkozásaiban.

  4. Érzelmi stressz:

    • Az erős érzelmek, mint például a stressz vagy a szorongás, fiziológiai választ okozhatnak, például megnövekednek a stresszhormonok, ami befolyásolhatja a szervezet általános stresszét.

  5. Kognitív terhelés elmélet. Krónikus ülés és fizikai inaktivitás:

    • A hosszú ideig tartó ülés és a korlátozott fizikai aktivitás fiziológiai stresszhez is vezethet, beleértve a fáradtságot és az izomfeszülést.

  6. Környezeti hatás:

    • A hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás és egyéb környezeti tényezők is befolyásolhatják az élettani terhelést. Például a magas hőmérséklet fáradtságot és kényelmetlenséget okozhat.

A fiziológiai terhelés kezelése fontos az egészség, a teljesítmény és a jó közérzet megőrzéséhez. Ez magában foglalhatja a rendszeres szüneteket, a fizikai aktivitást, a jó alvást, a stresszkezelést és egyéb stratégiákat az optimális fizikai állapot fenntartására. Fontos figyelembe venni az élettani terhelést is a feladatok és a munkakörnyezet tervezésekor, hogy biztosítsuk a dolgozók kényelmét és biztonságát.

  •   Érzelmi terhelés

Az érzelmi terhelés a kognitív terheléselméletben olyan érzelmi szempontokra utal, amelyek befolyásolhatják az egyén pszichológiai állapotát és teljesítményét a feladatok végrehajtása során. Olyan érzelmi reakciókat takar, amelyek egy feladat, környezeti hatások vagy interperszonális interakciók eredményeként jelentkezhetnek. Az érzelmi stressz befolyásolhatja a figyelmet, a koncentrációt, a motivációt és az általános jólétet.

Az érzelmi teher néhány aspektusa:

  1. Feszültség:

    • A magas szintű stressz befolyásolhatja a kognitív funkciókat, és befolyásolhatja az egyén képességét a feladatokkal való megbirkózásra. Kapcsolatok, időnyomás, bizonytalanság vagy olyan események átélése, mint pl konfliktusok vagy a változások stresszt okozhatnak.

  2. Kognitív terhelés elmélet. Szorongás:

    • A szorongásos érzések a bizonytalanságból, a kudarcra való várakozásból vagy a teljesítmény miatti szorongásból fakadhatnak. A szorongás befolyásolhatja az összpontosítási és döntéshozatali képességét.

  3. Fáradtság:

    • A hosszan tartó érzelmi stressz, különösen a stresszhez kapcsolódóan, fáradtságot okozhat és gyengítheti a pszichológiai erőforrásokat.

  4. Kognitív terhelés elmélet. Elégedettség és motiváció:

    • Az olyan érzelmek is fontosak, mint az elégedettség és a motiváció. A feladatok sikere, az elismerés és a támogatás pozitív érzelmeket kelthet, és elősegítheti a hatékony teljesítményt.

  5. Empátia és interperszonális kapcsolatok:

    • Más emberekkel való interakció, empátia, konfliktusok vagy félreértések érzelmi reakciókat válthatnak ki, amelyek befolyásolják a pszichés jólétet.

  6. Kognitív terhelés elmélet. Monotonitás és unalmas:

    • Az unalmas és monoton feladatok érzelmi fáradtságot okozhatnak, és csökkentik a motivációt.

  7. Elvárások és nyomás:

    • Mások elvárásai, a kollégák vagy a vezetés nyomása is befolyásolhatja az érzelmi állapotot és a munkaterhelést.

Az érzelmi stressz kezelése fontos a pszichológiai kényelem és hatékonyság fenntartásához. Ez magában foglalhatja a relaxációs stratégiákat, a stresszkezelést, a kommunikációt, a kollégák és a vezetőség támogatását, valamint a pozitív munkakörnyezet kialakítását. Érzelmi intelligencia és fejlesztés fejlesztése érzelmi önkezelési készségek is segíthetnek a fejlődésben érzelmi stressz kezelése.

  • A túlterhelés elkerülésének elve:

    • Schommer azt javasolta, hogy a kognitív terhelésnek van egy optimális szintje a hatékony teljesítményhez. A túl kevés vagy túl sok terhelés gyenge teljesítményt eredményezhet.
  • Kétkomponensű kognitív terhelési modell:
    • Működő memória terhelés: Összefügg azzal az információmennyiséggel, amelyet egy személynek emlékeznie kell és feldolgoznia kell a munkamemóriában.
    • Hosszú távú memória terhelés: Azzal kapcsolatos, hogy mennyi feladat igényel használatot információ a hosszú távú memóriából.

  •  Duplikált hatás:

    • Schommer bevezette a duplikációs hatás fogalmát, amely azt sugallja, hogy a működő és a hosszú távú memória egyidejű terhelése túlterhelést okozhat.

  • A kognitív terhelés csökkentésének technikái:

    • A kognitív terhelés elmélete különféle módszereket javasol a kognitív terhelés csökkentésére, mint például a feladatok egyszerűsítése, tippek és utasítások biztosítása, folyamatok automatizálása stb.

  • Kognitív terhelés elmélet. Alkalmazása az oktatásban és a technológiában:

    • Alkalmazásra talált az oktatásban, a felhasználói felület tervezésében, a műszaki rendszerek fejlesztésében és más területeken, ahol fontos a tanulási folyamat és a felhasználói interakció hatékonysága.

A kognitív terheléselmélet fontos az észlelés és az információfeldolgozás emberi megértésének területén, és széles körben alkalmazzák a pszichológiában, az oktatásban, a kutatástervezésben, valamint a mérnöki és technológiai területeken.

Méltóságát.

Értékes keretet biztosít a feladatok és feltételek emberi kognitív folyamatokra gyakorolt ​​hatásának tanulmányozásához. Előnyei közé tartozik:

  1. A kognitív folyamatok megértése:

    • A kognitív terheléselmélet segít megérteni, hogy a különböző kognitív folyamatok, mint például a figyelem, a memória, az érvelés és a döntéshozatal hogyan működnek együtt a feladatok végrehajtása során. Ez a feladat- és rendszertervezés szempontjából fontos a hatékonyság maximalizálása és a túlterhelés elkerülése érdekében.

  2. Kognitív terhelés elmélet. Feladat nehézségi foka:

    • Az elmélet egyik előnye, hogy képes felmérni a feladat összetettségét a kognitív terhelés szempontjából. Ez lehetővé teszi a fejlesztők, tervezők és tudósok számára, hogy olyan feladatokat és felületeket hozzanak létre, amelyek megfelelnek a felhasználó kognitív erőforrásainak szintjének.

  3. Felhasználói felület kialakítása:

    • A felhasználói felület tervezése terén a kognitív terheléselmélet fontos szerepet játszik. Lehetővé teszi, hogy intuitívabb és felhasználóbarátabb felületeket hozzon létre azáltal, hogy minimalizálja a kognitív erőfeszítést, amelyet a felhasználónak a feladatok elvégzéséhez kell fektetnie.

  4. Kognitív terhelés elmélet. Az oktatási folyamatok optimalizálása:

    • Oktatási kontextusban a kognitív terheléselmélet segít optimalizálni a tanítási módszereket és az oktatóanyagok tervezését. A tanulói terhelés megértése lehetővé teszi hatékony képzési programok létrehozását.

  5. Munka és stresszkezelés:

    • Üzleti környezetben a kognitív terheléselmélet felhasználható a munka hatékony irányítására és az alkalmazottak túlterhelésének megelőzésére. Ez fontos a magas termelékenység fenntartásához és a fáradtság megelőzéséhez.

  6. Kognitív terhelés elmélet. Műszaki rendszerek fejlesztése:

    • A műszaki rendszerek, például az automatizált vezérlőrendszerek tervezésekor a kognitív terheléselmélet segít olyan rendszerek tervezésében, amelyek illeszkednek az emberi képességekhez és korlátokhoz.

  7. Pszichológiai és idegtudományi kutatás:

    • A pszichológiai és idegtudományi kutatások alapjául szolgál, lehetővé téve számunkra, hogy jobban megértsük, hogyan működik az emberi agy különböző kognitív terhelések mellett.

  8. A tanulás hatékonyságának növelése:

    • Az oktatás területén a kognitív terheléselmélet segít a tanulás hatékonyságának javításában, figyelembe véve a tanulók figyelmének és memóriakorlátait.

Így a kognitív terhelés elméletének számos gyakorlati alkalmazása van, és hozzájárul a fejlődéshez hatékony oktatási módszerek és tervezés rendszerek, valamint segít a termelékenység javításában és a stressz kezelésében az emberi tevékenység különböző területein.

Korlátozások

Annak ellenére, hogy számos gyakorlati alkalmazása és értéke van az emberi kognitív folyamatok tanulmányozásában, a kognitív terheléselméletnek van néhány hátránya:

  1. Egyszerűsített modellek:

    • Egyes kritikusok rámutatnak arra, hogy a kognitív terhelési modellek túlságosan leegyszerűsítettek, és nem feltétlenül ragadják meg teljesen az emberi gondolkodás és észlelés összetettségét.

  2.  A változékonyság korlátozott figyelembevétele:

    • A kognitív terheléselmélet nem mindig veszi figyelembe a kognitív terhelésekre adott válaszok egyéni különbségeit és változékonyságát. Az emberek reakciói a különböző feladatokra nagyon eltérőek lehetnek.

  3. Az érzelmi szempontok kiküszöbölése:

    • Az elmélet általában kevesebb figyelmet fordít az olyan érzelmi szempontokra, mint a stressz és a szorongás, bár ezek a tényezők jelentősen befolyásolhatják a kognitív folyamatokat.

  4. Fókuszban az egyfeladatos munkára:

    • Hagyományosan a kognitív terheléselmélet az egyfeladatos forgatókönyvekre összpontosított, és nem mindig magyarázza jól a multitasking és az összetett forgatókönyvek hatását a modern tevékenységekben.

  5. Kognitív terhelés elmélet. A kártérítés el nem számolása:

    • Az emberek kompenzációs stratégiákat dolgozhatnak ki a kognitív terhelés megbirkózása érdekében, és ezeket a stratégiákat a hagyományos elmélet nem mindig veszi figyelembe.

  6. A kognitív terhelés mérésének nehézségei:

    • A kognitív terhelés mérése kihívást jelenthet. A meglévő módszereknek, például felméréseknek és fiziológiai méréseknek megvannak a korlátai, és a mérések pontossága megkérdőjelezhető.

  7. Az egyéni jellemzők figyelmen kívül hagyása:

    • A kognitív terheléselmélet egyes kritikusai azzal érvelnek, hogy nem mindig veszi figyelembe az agy szerkezetében és működésében fennálló egyéni különbségeket, ami fontos szempont lehet a kognitív terhelés elemzésekor.

  8. Kognitív terhelés elmélet. A kontextusra való elégtelen figyelem:

    • Előfordulhat, hogy néha nem veszi kellőképpen figyelembe a kontextus és a környezet hatását a kognitív folyamatokra.

E hiányosságok ellenére a kognitív terheléselmélet továbbra is fontos eszköz a feladatok és feltételek emberi gondolkodásra és viselkedésre gyakorolt ​​hatásainak megértésében. Korlátai miatt továbbra is hasznos betekintést nyújt a rendszertervezés, a feladatok és a tanulás terén.