Elszámoltathatóság – Definíció, módszerek és rejtélye

Az elszámoltathatóság az az alapelv, hogy egy bizonyos pénzeszközökkel vagy felelősséggel rendelkező személynek elszámolást kell készítenie e pénzeszközök felhasználásáról vagy a kijelölt felelősség teljesítéséről. Ezt az elvet széles körben alkalmazzák a menedzsmentben, a számvitelben, a közigazgatásban és más területeken.

Az elszámoltathatóság fő szempontjai a következők:

1. Felelősség a létesítményekért vagy feladatokért: Az a személy, akire a pénzeszközöket rábízták, köteles azokat a megállapított célok és szabályok figyelembevételével felhasználni.
2. Jelentések készítése: A pénzeszközök felhasználásáról vagy a rábízott feladatok ellátásáról az elszámoló köteles beszámolni. Ezek a jelentések általában részleteket tartalmaznak a kiadásokról, az elért eredményekről és egyéb kapcsolódó információkat.
3. Átláthatóság és őszinteség: A jelentéseknek átláthatónak és őszintének kell lenniük, hogy világos képet adjanak a pénzeszközök felhasználásáról vagy a feladatok elvégzéséről.
4. Szabályok és előírások: Az elszámoltathatóságot általában bizonyos szabályok és előírások szabályozzák, amelyek az iparágtól és a kontextustól függően változhatnak.

Példák az elszámoltathatóság elvének alkalmazására:

• Könyvelés: A társaság költségvetésének felhasználásáért felelős alkalmazottaknak jelentést kell készíteniük a kiadásokról és a pénzügyi eredményekről.
• Közigazgatás: A közpénzeket kezelő kormánytisztviselőknek jelentést kell készíteniük e pénzeszközök felhasználásáról az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében.
• Projektmenedzsment: A projektcsapat tagjai elszámoltathatók a projektmenedzser felé azzal, hogy rendszeres jelentést készítenek neki a feladatok előrehaladásáról.

Az elszámoltathatóság elve elősegíti az erőforrásokkal és feladatokkal való hatékony és tisztességes gazdálkodást, biztosítja a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését és segíti a célok elérését. szervezet vagy projekt.

 

Megértés. Elszámoltathatóság

Az elszámoltathatóságot általában a vétkességgel, a felelősséggel és az etikával és kormányzással kapcsolatos tettekért való elszámoltathatósággal azonosítják. Az "elszámoltatás" szó a latin "" szóból származik kísérni" , ami „jelentést” jelent. Ez a latin szó viszont a szóból származik putare , ami azt jelenti, hogy számolni kell. Az elszámoltatás lehetetlen szabványos módszerek alkalmazása nélkül könyvelés. A jelentéskészítés és a nyilvántartások gondolata az ősibb civilizációkba nyúlik vissza, mint például Izrael, Babilon, Görögország, az ókori Egyiptom és Róma.

Elszámoltathatóság nélkül a sikeres csapatok nem tudnak boldogulni és növekedni, mert a teljesítmény és az elszámoltathatóság kéz a kézben járnak. Az elszámoltathatóságot a professzionalizmus lényeges összetevőjének tekintik, és más szempontokhoz is kapcsolódik, mint például az erkölcs, a törvényesség és az etika.

Módszerek az elszámoltathatóság kultúrájának javítására

„Az elszámoltathatóság kultúrájának megteremtése azt jelenti, hogy felismerjük, hogy bárhol is van a szervezeti diagramban, másokat arra buzdít, hogy felelősségre vonjanak.”

Különféle bevált stratégiák és technikák léteznek, amelyeket általánosan használnak a munkahelyi elszámoltathatóság kultúrájának megteremtésére és javítására, ezek a következők:

1. Tűzz ki egyértelmű elvárásokat. Elszámoltathatóság

A konkrétság a siker kulcsa. Például egy vezető arra utasítja beosztottjait, hogy egy adott feladatot a lehető legmagasabb színvonalon és a lehető legrövidebb idő alatt végezzenek el, félreérthető, és elkerülhetetlenül zavart és zavart okoz. A konkrétság itt azt jelenti, hogy a vezető közli beosztottaival az adott feladat teljesítésének határidejét, és egyértelműen meghatározza azokat a standardokat, amelyeknek egy adott feladat minőségének meg kell felelnie. Ennek az az oka, hogy a „legmagasabb szabványok” és „a lehető leghamarabb” kifejezések szubjektívek, és különböző embereket jelenthetnek.

2. A bizalom és a biztonság megteremtése és fenntartása

A biztonság a munkahelyen dolgozó személyzet pszichológiai biztonságát jelenti. Ez a biztonság kritikus fontosságú a kommunikációban. A félelem a csapatban vagy a kollégákban annak a jele, hogy ezeket az embereket nem tisztelik vagy elhanyagolják céljaik és ötleteik miatt.

A kölcsönös tisztelet és empátia kulcsfontosságú a pszichológiai biztonság megteremtésében, ami a bizalom érzését keltheti. A vezetőknek a lehető legkorábban azonosítaniuk és diagnosztizálniuk kell a bizalmatlanság vagy félelem érzéseit, majd tiszteletet és empátiát kell kifejezniük egy egészségesebb munkakörnyezet kialakítása érdekében. Feltétlenül szükséges megtalálni a közös nevezőt és javítani minden ember helyzetén a munkahelyen.

3. Önfelelősség. Elszámoltathatóság

Ez a stratégia szükséges a munkahelyi elszámoltathatóság javításához. Bármelyik magánszemély munkaerő, beosztástól és státusztól függetlenül előnyös lehet az önálló felelősségvállalás kezdeményezése. Az önbevallásnak ezt a koncepcióját a személyiségpszichológiában általában "belső ellenőrzési lokusznak" nevezik.

Egy ember belsővel ellenőrzési helyvalószínűleg azt fogja hinni, hogy minden, ami vele és körülötte történik, bizonyos mértékben az ő tetteitől, hibáitól és döntéseitől függ. Ezzel szemben a külső kontrollal rendelkező személy külső erőket érez és hibáztat a vele történt eseményekért, például a szerencsét és a külső tényezőket.

Mi az elszámoltathatósági rejtvény?

A Henry Evans által létrehozott elszámoltathatósági rejtvényt a felelősségteljes cselekvés és párbeszéd támogatására használják a munkakörnyezetben. Ez a puzzle négy részből áll, nevezetesen:

1. Adott dátum és idő, valamint minden feladathoz egy tulajdonos. Elszámoltathatóság

A puzzle első két darabja meglehetősen könnyen érthető. Először is Henry Evans kijelenti, hogy a menedzsernek vagy a vezérigazgatónak egyértelműen meg kell határoznia a feladatot a dátum és az idő tekintetében. Másodszor, minden egyes feladatot egységesen kell kiosztani minden egyénre, és a feladatot csak az egyénre, és nem a csapatra szabad kiosztani.

2. Távolítsa el a hézagokat. Elszámoltathatóság

A vezetők és a vezető pozícióban lévők sokféle eszközt és stratégiát használhatnak és kell is alkalmazniuk annak érdekében, hogy a feladattal szemben támasztott elvárások teljesíthetők, eredményorientáltak, etikusak, monitorozottak és rögzíthetők legyenek.

3. Minden fél nyílt elszámoltathatósága

A vezetőknek és a beosztottak alkalmazottainak elszámoltathatók beosztottjaik, illetve kollégáik felé, mivel a kétirányú kommunikáció és az átláthatóság elősegíti a bizalom, az őszinteség és a lojalitás érzését a munkakörnyezetben.

4. A felelősség megosztása. Elszámoltathatóság

Az elszámoltathatóság kultúrájának kialakításához fontos, hogy legalább ketten tisztában legyenek egy konkrét elkötelezettséggel. Tehát, ha egy vezetőt felelősségre vonnak bizonyos kötelezettségek teljesítése miatt, bölcs dolog lenne, ha a csapatát az elszámoltathatósági partnerükké tenné. Ha más tagok is tudnak az Ön elkötelezettségéről, az automatikusan javítja mind az egyéni, mind a szervezeti teljesítményt.

Elszámoltathatósági eredmények!

Összefoglalva, az elszámoltathatóság kultúrájának megvalósítása egy szervezetben kritikus szerepet játszik a teljesítményről szóló hatékony megbeszélésekben és a jobb eredmények elérésében.

A vezetőknek vagy menedzsereknek konstruktív, támogató és felhatalmazó módon kell felelősségre vonniuk az embereket anélkül, hogy stresszt vagy félelmet keltenek. Ennek biztosításához pedig helyesen kell kommunikálniuk a feladatok célját, és világos elvárásokat kell megfogalmazniuk.

Mennyire fontos számodra az elszámoltathatóság szerepe az egyéni és a szervezeti teljesítmény javításában?

GYIK. Elszámoltathatóság.

1. Mi az elszámoltathatóság?

   • Az elszámoltathatóság olyan számviteli és költségellenőrzési rendszer, amelyben a munkavállaló bizonyos kiadásokra előleget vagy pénzt kap, és költségjelentést kell benyújtania az igazoló dokumentumokkal.

2. Milyen típusú költségeket lehet elszámolni?

   • Különféle kiadások számolhatók el, például utazási költségek (repülőjegyek, szállás, étkezés), irodai anyagok kiadásai, előlegek stb.

3. Milyen dokumentumok szükségesek általában az elszámoltathatósághoz?

   • A dokumentumok közé tartoznak a bizonylatok, számlák, jegyek és egyéb igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítják a felmerült kiadások tényét és értékét.

4. Hogyan hat az elszámoltathatósági folyamat az üzletre?

   • Az elszámoltathatósági folyamat segít megelőzni a szükségtelen kiadásokat, biztosítja a pénzügyi átláthatóságot és lehetővé teszi hatékonyan üzletelni kezelni az erőforrásokat.

5. Milyen előnyökkel jár egy vállalat számára az elszámoltathatósági rendszer?

   • Az előnyök közé tartozik a hatékonyabb ellenőrzés költségek, a csalás kockázatának minimalizálása, a pénzügyi átláthatóság növelése és a költségvetési tervezés javításának lehetősége.

6. Mik lehetnek az elszámoltathatósági rendszer hátrányai?

   • A hátrányok közé tartozik a jelentések kézhezvételének esetleges késése, a nagy mennyiségű papírmunka kezelésének nehézségei és a jelentések elkészítésével járó kényelmetlenségek az alkalmazottaknak.

7. Milyen technológiai eszközök segíthetnek az elszámoltathatóság kezelésében?

   • Számos elszámoltathatóság-kezelési program és alkalmazás áll rendelkezésre, beleértve a vállalati költségelszámolási rendszereket, a mobil nyugtagyűjtő alkalmazásokat és más automatizálási eszközöket.

8. Hogyan szabályozza a törvény az elszámoltathatóságot?

   • Az elszámoltathatóságra vonatkozó törvények és rendelkezések országonként és régiónként eltérőek lehetnek. Általában azonban követelményeket állapítanak meg a jelentések és az igazoló dokumentumok benyújtására vonatkozóan.

9. Hogyan lehet megakadályozni a csalást az elszámoltatási rendszerben?

   • Az elszámoltathatósági csalások megelőzése érdekében a vállalatok szigorú ellenőrzéseket, auditokat és technológiát alkalmazhatnak.

10. Melyek a bevált gyakorlatok az elszámoltathatóság kezelésében?

    • A legjobb gyakorlatok közé tartozik az egyértelmű elszámoltathatósági szabályzatok és eljárások, az alkalmazottak képzése, az automatizált rendszerek használata és a folyamatok rendszeres auditálása.