A DAGMAR (Defining Advertising Goals for Measured Advertising Results) modell a Russell Colley által kifejlesztett modell a reklámkampányok eredményeinek meghatározására és mérésére. 1961-ben vezették be, és széles körben alkalmazták a marketing és a reklám területén.

A bonyolult magyarázat helyett egy egyszerűt adok. Russell Colley megfigyelte, hogy bár az emberek befektetnek a reklámba, sok időt kellett más típusú marketingtevékenységekbe fektetni, hogy a reklám megtérüljön. Ennek az az oka, hogy a hirdetésekből származó ROI ismeretlen volt.

Következésképpen Russell két fő módot javasolt a maximum elérésére a beruházások megtérülése csak reklámon keresztül. Ezért az a cég, amelyik 10 különböző módon gondolkodott termékei értékesítésén, ellenőrizhette a beruházások megtérülése a reklámozásba, amikor meg kellett vizsgálnia, mennyire hatékony a hirdetése.

DAGMAR modell

A DAGMAR modell két fő szempontja volt

  1. Kommunikációs feladat létrehozása a célok elérése érdekében
  2. A kommunikációs feladatok céljának meghatározása, hogy az eredmények mérhetőek legyenek.

A) A DAGMAR megközelítéssel kapcsolatos kommunikációs kihívások.

A marketingfeladat reklámtevékenységek, márkaépítési tevékenységek és esetleg ügyfélszolgálati tevékenységek kombinációja. A marketing tevékenysége holisztikus, ezért az egész szervezetet kell szemlélnie. A reklámozási munka egyénibb, ezért a szervezetet nem veszik figyelembe.

Annak mérésére, hogy a reklámozáshoz rendelt feladatot utólag csak azzal mérik nézőpontok reklámozás, Russell Colley kommunikációs feladatokat dolgozott ki. A vállalat és a fogyasztó közötti kommunikációt magában foglaló kommunikációs feladat kialakítása kizárólag a reklámosztály feladata volt.

A DAGMAR-ban a kommunikációs feladatok célja a következő volt.

  1. tudatosság . A kommunikáció célja, hogy a fogyasztót megismertesse egy márkával vagy termékkel.
  2. megértés . Ezek a feladatok abban is segítettek a fogyasztónak, hogy megértse a termék tulajdonságait és tulajdonságait, valamint azt, hogy a termék mit fog tenni a fogyasztóért.
  3. Meggyőződés - a kommunikációs feladat meggyőzte az ügyfelet arról, hogy ezt a terméket neki szánták.
  4. hatás . Végül az elítélés után az ügyfelet cselekvésre kellett ösztönözni.

Észre fogja venni, hogy a fenti ACCA modell hasonló az AIDAS értékesítési modelljéhez. Ennek az az oka, hogy az AIDAS-t az értékesítési technikák hatékonyságának mérésére használják. Hasonlóképpen, az ACCA modellt a reklámozás hatékonyságának és a reklám által végzett kommunikációs feladat megértésére használják.

A DAGMAR modellben azonban a probléma nem korlátozódik csupán egy kommunikációs feladat létrehozására. Mert ennek a feladatnak a megalkotása nagyon nehéz, ha nem ismertek a reklámcélok. Ha nem tudja, MIÉRT kommunikál az ügyféllel, akkor hogyan fog kommunikálni? Így a DAGMAR tartalmazta a kommunikációs célok meghatározását is.

B) Célok kitűzése. DAGMAR modell.

A DAGMAR második legfontosabb feladata a megalkotandó reklámcélok vagy kommunikációs célok meghatározása volt. Miután meghatározta a céljait, a hirdetési eredmények mérése viszonylag egyszerűbbé válik.

Ezzel a lépéssel Russell Colley több felelősséget is ruházott a hirdetési osztályra. Nemcsak a reklámokért voltak felelősek, hanem azért is, hogy mennyire értik a reklám célját, és hogyan építették be ezeket a célokat kommunikációs céljaikba.

A modern korban tudjuk, hogy a reklámot egy termék bemutatására, létrehozására használják márkaértékek, eladásösztönzésre vagy egy régi márka egyszerű visszahívására. Mindez azonban reklámcélokat szolgál, és a DAGMAR 2. részét alkotja.

A DAGMAR hirdetési céljai a következők:

  • Konkrét és mérhető célok .

A céloknak pontosan meg kell határozniuk, hogy a hirdető mit szeretne elérni a kommunikációval. Szeretné-e erősíteni a márka imázsát, maximalizálni a márka jelenlétét, új piacokra lépni, ill az összértékesítés növelése?

  • Határozza meg célközönségét .

Mielőtt elkezdené a kommunikációs feladatot, a lehető legpontosabbnak kell lennie meghatározza a célközönséget. A fiatalokat, a felnőtteket, az időseket célozza meg? A célközönség meghatározására a szegmentálás különböző formái közül bármelyik használható.

  • A keresett változás mértéke.

Milyen szinten szeretnél változtatni a vásárlók megítélésén, hozzáállásán vagy tudatosságán? Ha egy vásárló tud egy termékről, szeretné, ha negatív hozzáállása pozitívra változna? Vagy ha a piac teljesen nem ismeri, akkor azt szeretné, hogy az egész piac tudjon róla, vagy csak maga a célcsoport legyen tudatában? A kommunikációs feladat céljainak megfelelő változási fokozatokat előre meg kell határozni.

  • Időtartam .

A kommunikációs feladatok céljainak eléréséhez mennyi időt hajlandó rászánni. Ha azt gondolja, hogy egy termék egy hónap alatt az egész piacon elismerést válthat ki, akkor nagyon téved. Ez az oka annak, hogy a nagy hirdetők megpróbálnak 3 hónapon belül bemutatni egy terméket, majd a következő 3 hónapban beszélni annak jellemzőiről és előnyeiről, hogy növeljék a márka ismertségét és elfogadottságát. Egy meghatározott időtartam jobb mérhetőséget biztosít.

Tehát, mint fentebb látható, a DAGMAR modell egy kommunikációs feladat céljának meghatározását, majd önmagukban mérhető kommunikációs feladatok létrehozását jelentette.

A DAGMAR modellt sok reklámtervező használja hirdetési és marketingtervek készítésére. Ezt a megközelítést a beállításhoz is használják célok reklámozás és az eredmények tervhez viszonyított mérése. Russell Coley munkássága a reklámvilág javulásához vezetett, mert ezek a kommunikációs feladatok nem csak az értékesítéshez kapcsolódtak, pusztán a reklámozással valósítottak meg különféle szervezeti célokat.

Reklámtörténet: meghatározás és teljes kronológia

BCG mátrix - modellelemzés, magyarázat

Millenárisok a munkaerőben: kik ők és hogyan vonzzák magukhoz?

ABC

GYIK. DAGMAR modell.

  1. Mi az a DAGMAR modell?

    • A DAGMAR modell a hirdetési hatékonyság tervezésének és mérésének strukturált megközelítése. Négy szakaszt javasol: tudatosság, megértés, meggyőződés és cselekvés.

  2. Melyek a DAGMAR modell fő lépései?

    • A DAGMAR szakaszai a következők:
      • Tudatosság: Létezési tudatosság kialakítása a fogyasztókban продукта vagy márka.
      • Megértés: Információk közlése, hogy a fogyasztók megértsék, mi a termék és milyen előnyökkel jár.
      • Meggyőződés: Pozitív vélemény kialakítása a termékről és a fogyasztók meggyőzése annak értékéről.
      • Akció: A fogyasztók ösztönzése konkrét intézkedések megtételére, például egy termék megvásárlására.

  3. Milyen mérőszámokat használnak a siker mérésére a DAGMAR modellben?

    • A mérőszámok magukban foglalhatják a tudatosság, a megértés, a hit és a cselekvés szintjét, valamint olyan konkrét mutatókat, mint az értékesítési mennyiség és a piaci részesedés.

  4. Hogyan válasszunk célokat egy reklámkampányhoz a DAGMAR modell használatával?

    • A célokat a kívánt hatás alapján választják ki minden szakaszban: a tudatosság növelése, a megértés fokozása, a meggyőzés fokozása és a cselekvés ösztönzése.

  5. Milyen előnyökkel jár a DAGMAR modell?

    • A DAGMAR modell strukturált megközelítést biztosít a reklámkampányok kidolgozásához, és egyértelmű kritériumokat ad a hatékonyság mérésére, megkönnyítve az eredmények értékelését.

  6. Milyen korlátai vannak a DAGMAR modellnek?

    • Egyes kritikusok rámutatnak a DAGMAR modell korlátaira, mint például a márkákra való összpontosítás, a kognitív szempontok hangsúlyozása és a fogyasztók érzelmi reakcióinak figyelmen kívül hagyása.

A DAGMAR modell továbbra is fontos eszköz a marketingesek és a hirdetők számára, strukturált és mérhető megközelítést biztosítva a hirdetési célok elérésében és mérésében.