Adatgyűjtési módszerek

Az adatgyűjtési módszerek azok a módszerek és eszközök, amelyeket a kutatás vagy elemzés során információszerzésre és adatgyűjtésre használnak. Segítenek tényszerű információk gyűjtésében, megfigyelések rögzítésében és bizonyos paraméterek mérésében. Az adatgyűjtési módszerek megválasztása a vizsgálat konkrét céljaitól, a rendelkezésre álló erőforrásoktól, az adatok típusától, az időzítéstől és egyéb tényezőktől függ.

A terepkutatás az adatgyűjtés kvalitatív módszereként definiálható, amelynek célja az emberek megfigyelése, megértése és interakciója. Ezt az emberek megfigyelését az emberek természetes környezetében végzik.

Például a természet szerelmesei megfigyelik az állatok viselkedését vad környezetükben, hogy megtudják, hogyan reagálnak bizonyos forgatókönyvekre. Hasonlóképpen, a szociológusok terepkutatást végeznek, megfigyelik az embereket, és interjúkat készítenek, hogy megértsék viselkedésüket társadalmi környezet és hogyan reagálnak a különböző helyzetekre.

A terepkutatásban különféle társadalomkutatási módszereket alkalmaznak, mint például a közvetlen megfigyelés, dokumentumelemzés, korlátozott részvétel, felmérések és interjúk stb. A terepkutatás a kvalitatív kutatás kategóriájába tartozik, és a kvantitatív kutatás számos aspektusát tartalmazza.

A terepkutatás bizonyos feltételek mellett kezdődik, és bár a végső cél az alany viselkedésének elemzése és megfigyelése természetes környezetben. Bár nehéz megérteni az alany sajátos viselkedésének okát és következményeit, ez több változóhoz kapcsolódik. Az összegyűjtött adatok nagy része nem csupán ok-okozati összefüggéseken alapul. Általában a kis mintaméretek megnehezítik az ok és okozat megállapítását.

Tartalommarketing stratégia kontra végrehajtás: a tökéletes egyensúly megtalálása

A terepkutatás elvégzésének okai. Adatgyűjtési módszerek

A terepkutatás sokféleképpen felhasználható a társadalomtudományokban, de hosszú időt vesz igénybe, és nagyon költséges és invazív. De széles körben használják és sok kutató előnyben részesíti az adatok ellenőrzésére. Íme néhány fontos ok, amiért ez így van:

1. Adathiányok leküzdése: jelentős adathiányt terepkutatással pótolnak. Általában kevesebb adat áll rendelkezésre a kutatási témáról, és ez különösen igaz konkrét beállításokra. A probléma ismert vagy nem ismert, de adatgyűjtés és -elemzés, valamint primer kutatások nélkül nem lehet bizonyítani. A terepkutatás nemcsak az adathiányok pótlását segíti elő, hanem alátámasztó anyagokat is gyűjt. Éppen ezért a kutatók által kedvelt módszer.
2. Megértés: Adatgyűjtés sok esetben elégtelen, de terepkutatások még mindig folynak. Ez betekintést nyújt a meglévő és meglévő adatokba. Például, ha az adatok azt mondják, hogy egy pizzéria pepperoni pizzát árul, akkor a tulajdonos leggyakrabban azt mondja, hogy ennek oka az, hogy friss pepperonit használ. A kutatás azonban új betekintést nyújt más tényezőkbe, amelyek motiválják az embereket a pizza vásárlására. Ez lehet a termék ára.
3. Az adatok minőségének javítása. Mivel a kutatási módszer egynél több eszközt használ az adatgyűjtéshez, az adatok nagyon kiváló minőség. Az összegyűjtött adatokból következtetések vonhatók le, és szerkezetileg elemezhetők.
4. További adatok: A terepmunka arra készteti a kutatókat, hogy alkalmazzák a lokalizált gondolkodásmódot, ami egy új gondolkodási irányt nyit meg. Ez segíthet olyan adatok gyűjtésében, amelyeket a tanulmány nem kívánt begyűjteni.

Hogyan végezzünk terepkutatást?

 

A terepkutatás természetéből adódóan a költségek és időigény miatt nehézkes lehet a terepkutatás tervezése és megvalósítása. Íme azonban néhány lépés a terepkutatásban:

1. A megfelelő parancs létrehozása: Elengedhetetlen, hogy megfelelő csapat álljon rendelkezésre a terepkutatás elvégzéséhez. A kutató és a csapat többi tagjának szerepe kritikus. Ugyanilyen fontos, hogy megfelelően meghatározott lépésekkel meghatározzák az elvégzendő feladatokat. Emellett a felső vezetés felelősséggel tartozik a terepkutatási folyamatért és annak sikeréért.
2. Emberek halmaza . A terepkutatás végső sikere teljes mértékben azoktól az emberektől függ, akiken a kutatást végzik. A mintavételi módszerek alkalmazásakor nagyon fontos, hogy olyan embereket találjunk, akik részt vesznek a vizsgálatban. Minél jobban alkalmazzák a mintavételi módszert, annál jobban járnak majd azok az emberek, akik részt vesznek a vizsgálatban.
3. Az adatgyűjtés módja: Az adatgyűjtési módszerek eltérőek. Lehetnek interjúk, felmérések, megfigyelések, esettanulmányok vagy ezek kombinációja. Mindent helyesen kell megírni, és az elején előre meg kell határozni az egyes metódusok főbb lépéseit. Például a felmérés tervezése kritikus fontosságú egy olyan felmérés esetében, amelyet a vizsgálat előtt készítenek és tesztelnek.
4. Oldallátogatás: A terepkutatás sikeres lebonyolításához helyszíni látogatás szükséges. A helyszíni bejárás jellemzően a válaszadó szokásos tartózkodási helyén kívül, természetes környezetben történik. Ezért az adatgyűjtés szempontjából kritikus fontosságú a helyszíni látogatás megtervezése.
   Adatelemzés: Az adatelemzés kritikus fontosságú a kutatási feltételezések teszteléséhez és annak eldöntéséhez, hogy befejezzük-e a terepkutatást.
5. Az eredmények bejelentése. Az adatelemzés befejezése után kritikus fontosságú, hogy az eredményeket közöljük a tanulmány érdekelt feleivel. Ennek célja annak biztosítása, hogy az érdekelt felek megtehessék a szükséges lépéseket az eredmények érdekében.

Adatgyűjtési módszerek.

 

1. Adatgyűjtési módszerek. Közvetlen megfigyelés

A közvetlen megfigyelés során az adatokat a természetes viselkedés vagy környezet gondos vizsgálatával gyűjtik össze. Ahelyett, hogy a résztvevőket aktívan bevonná a beszélgetésekbe, a közvetlen megfigyelő igyekszik elhatárolódni, és nem állít akadályokat a környezetben. A közvetlen megfigyelés nem lehet alternatívája a különféle terepvizsgálatoknak, például a résztvevő megfigyelésnek.

Ez egy előzetes megközelítés lehet a környezet vagy a viselkedés, az egyének vagy csoportok megértéséhez, mielőtt interakcióba lépne a tagokkal vagy interjúprotokollokat dolgozna ki. A közvetlen megfigyelés használata nem javasolt privát környezetben.

A közvetlen megfigyelési módszer előnyei

1. Első kézből származó és szűretlen adatokat kínál az emberekről és beállításaikról, interakcióikról stb.
2. Az adatok megbízhatóak és megbízhatóak lehetnek, mivel azokat első kézből gyűjtik.

A közvetlen megfigyelési módszer hátrányai

1. Sok olyan szokatlan viselkedés fordulhat elő, amely nem lesz jellemző. Az ilyen viselkedés bejelentése nemcsak nehéz, de a jelentésben való szerepeltetés is befolyásolhatja az eredményeket és a következtetéseket.
2. A közvetlen megfigyeléssel történő adatgyűjtés összetett és kihívást jelent. Ez néha költséges is lehet, mivel a megfigyelőknek természetes környezetben kell utazniuk.
3. Nagy az esélye annak, hogy a kutatók tudományos elfogultságot tapasztalnak.

A közvetlen megfigyelés során gyűjtött adatok típusai

1. A közvetlen megfigyelés fő formája a terepi jegyzetekben van. A helyszíni jegyzetek részletes viselkedést, beállításokat vagy beszélgetéseket tartalmaznak, amelyeket a kutató rögzít.
2. A strukturált protokollok alternatív megközelítésként használhatók. A strukturált protokollok értékelési skálát vagy ellenőrző listát tartalmaznak.
3. A videoklipek és fényképek is az adatgyűjtés egyik formája.

Ez a közvetlen megfigyelési módszer akkor hasznos, ha nyilvános beállítások nyitva vannak vagy használatban vannak. Amint fentebb említettük, etikai problémák merülhetnek fel, ha közvetlen megfigyelési módszereket alkalmazunk privát környezetben.

2. Adatgyűjtési módszerek. A résztvevők megfigyelése

 

A résztvevő módszer egy olyan terepkutatási módszer, amelyben a kutató részletesen megérti egy adott társadalom vagy környezet összetételét azáltal, hogy tagjaival mindennapi rituálékban vesz részt. Eredetileg a 20. század elején fogant fel antropológusok, akik különböző fejlődő országok helyi közösségeit kutatták.

Jelenleg a módszer népszerűvé vált, és számos kérdés tanulmányozására használják a kutatók. Ez a néprajzkutatók elsődleges kutatási módszere. Az etnográfusok azok, akik szociológiával és antropológiával foglalkoznak.

Arra összpontosítanak, hogy rögzítsék a társadalmi élet bizonyos részleteit, amelyek egy adott társadalomban vagy környezetben fordulnak elő. A néprajzkutató, aki hónapokig vagy évekig egy közösség tagjai között él, hosszú távú, bizalmi kapcsolatokat igyekszik kiépíteni, hogy társadalmi helyzetük részévé váljon. Az etnográfus fokozatosan elnyeri a tagok bizalmát, és a néprajzkutató jelenlétében kezdenek természetes módon viselkedni.

Előnyei

1. Az etnográfus a résztvevő megfigyelés révén mélyen megérti a környezetet és annak tagjait a társadalomban.
2. Ez megadja neki azt a kiváltságot, hogy természetes környezetben figyelje meg velük az embereket. Ez hasznos adatokat generál a kutatás számára.

Korlátozások

1. A kutatótól várhatóan sok időt és pénzt kell költenie az emberek megértésének fejlesztésére.
2. A néprajzkutató objektivitását ronthatja, ha sok időt tölt a tagokkal.

A résztvevő megfigyelési módszerből gyűjtött adatok típusai

1. Az ebből a tanulmányból nyert elsődleges adatok helyszíni jegyzetek. Az etnográfus minden megfigyelést és tapasztalatot rögzít, majd részletes formális feljegyzésekké fejleszti azokat.
2. Az etnográfusok általában naplót vezetnek, amely bensőségesebb és kötetlenebb beszámoló a környezetükben előforduló eseményekről.
3. A résztvevők megfigyelésének művészete, amely a tagokkal való kapcsolatok fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, inkább informális és társalgási interjúkat eredményezhet, nem pedig mélyinterjúkat. Az ezekből az interjúkból gyűjtött adatok a helyszíni jegyzetek részévé válnak. Az adatok különböző interjúleiratokból is állhatnak.

Néprajzi és etikai kérdések

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az etnográfusok szembesülnek, annak eldöntése, hogyan és mikor tájékoztatják a résztvevőket arról, hogy tudományos tanulmányban vesznek részt. Az etnográfus a résztvevő megfigyelés kezdetén megfigyelőként azonosíthatja magát.

A tanulmány célkitűzéseinek általános leírása elegendő. Ahogy telik az idő, és a résztvevőkkel kialakul a kapcsolat, felfedi ellentmondásos szempontok tanulmányok, ha vannak. Minden olyan résztvevőtől tájékozott hozzájárulást kell kérni, aki beleegyezik a hivatalos interjúba.

3. Adatgyűjtési módszerek. Kvalitatív interjúk

Ezek a terepvizsgálatok olyan típusai, amelyek a résztvevők közvetlen kérdéseivel gyűjtenek adatokat. A kvalitatív interjúknak három típusa van:

1. Informális interjú
2. Félig strukturált
3. Szabványos nyílt interjúk
4. Informális interjú: Ezek azok, amelyek általában egy résztvevő megfigyelése közben vagy közvetlen megfigyelés után fordulnak elő. A kutató azzal kezdi, hogy az egyik résztvevővel beszél a helyszínről. Ahogy a beszélgetés folytatódik, a kutató véletlenszerűen konkrét kérdéseket fogalmaz meg, és elkezdi feltenni azokat. Ez nem hivatalosan történik. Amikor a kutatónak maximális rugalmasságra van szüksége a beszélgetés során felmerülő ötletek és témák követéséhez.

haszon

1. Ezek az interjúk lehetővé teszik a kutató számára, hogy nagyon érzékeny legyen az egyéni különbségekre, valamint összegyűjtse a felmerülő információkat.

Hátrány:

1. Ez nagyon kevésbé szisztematikus adatokat generálhat, amelyeket nehéz besorolni.
2. Félig strukturált interjúk: Ez a módszer magában foglalja a résztvevők formális toborzását a környezetből, hogy interjúkat készítsenek. Az interjú előtt elkészítik a feltett kérdések listáját, más néven interjúútmutatót, hogy minden résztvevő hasonló kérdésekre válaszolhasson. Ezek a kérdések nyílt végűek, így sok adatot lehet gyűjteni a résztvevőtől. A kutató az interjú során felmerülő egyéb témákkal is foglalkozhat.

haszon

1. A félig strukturált interjúk segítik a résztvevők közötti szisztematikus adatgyűjtést.

Korlátozások

1. A félig strukturált interjúk nem tesznek lehetővé sok rugalmasságot az interjú során felmerülő új témák megválaszolásához.
2. Szabványosított nyílt végű interjúk: Ezek az interjúk nagyon hasonlítanak a felmérésekhez, mivel a kérdéseket gondosan megtervezték és az interjú előtt megírják. Ez segít csökkenteni a kérdések megfogalmazásának változékonyságát. A kutató általában egy sor kérdést tesz fel minden résztvevőnek ugyanabban a sorrendben. Ez a módszer alkalmas több résztvevőt érintő kvalitatív kutatásra.

Előny: A kompatibilitás minden résztvevő számára engedélyezett.

Hátrány: Ez nem enged nagy rugalmasságot az interjú során felmerülő új témákra való reagáláshoz.

Mind a félig strukturált, mind a szabványosított interjúkat rögzítik, és az interjú kezdete előtt a résztvevő tájékozott beleegyezésével kell kezdődniük. A kutató külön megjegyzést is írhat a résztvevőknek az interjúra vagy az interjú előtt vagy után történt eseményekre adott reakcióira.

4. Adatgyűjtési módszerek. Tematikus

 

Egy személy vagy esemény mélyreható elemzését esettanulmánynak nevezzük. Ezt a módszert nehéz használni, de ez az egyik legegyszerűbb kutatási módszer, mivel mély elmélyülést és az adatgyűjtési módszerek mély megértését, majd az adatok kiadását foglalja magában.

Adatgyűjtési módszerek. Előnyök.

Az alábbiakban bemutatjuk a terepkutatás előnyeit:

1. A terepi vizsgálatokat általában valós környezetben végzik, ahol gyakorlatilag nem változnak a paraméterek, és a környezet nincs kitéve manipuláció.
2. Mivel a vizsgálat kényelmes körülmények között zajlik, további, máshol felhasználható témákban is lehet adatgyűjtést végezni.
3. A kutató mélyen megérti a kutatási témákat, mert affinitása van velük. Ez kiterjedt és pontos kutatást eredményez.

Korlátozások

A terepkutatás hátrányai a következők:

1. A terepkutatás költséges és időigényes. Időnként évekbe telhet, amíg elkészülnek.
2. A kutatási elfogultság gyakori probléma, amely szinte minden kutatási területen előfordul.
3. A terepkutatási módszer értelmező, és a kutatók adatgyűjtési, elemzési és értelmező képességétől függ.
4. A külső változók és az interferencia ezzel a módszerrel nehezen ellenőrizhető, és ez időről időre befolyásolja a vizsgálat eredményeit.

Adatgyűjtési módszerek (példák)

Számos módszer létezik az adatgyűjtésre, és egy adott módszer kiválasztása a vizsgálat céljaitól és jellegétől függ. Íme néhány példa az adatgyűjtési módszerekre:

1. Felmérések és kérdőívek:

   • Online felmérések webes platformokon (Google Forms, SurveyMonkey) keresztül.
   • Telefonos felmérések.
   • Személyes interjúk strukturált vagy félig strukturált kérdésekkel.

2. Adatgyűjtési módszerek. Megfigyelés:

   • Valós környezetben (például fizikai boltban vagy munkaterületen) való viselkedés megfigyelése.
   • CCTV.
   • A közösségi média és az online viselkedés elemzése.

3. Kísérletek:

   • Ellenőrzött kísérletek laboratóriumi körülmények között.
   • Valós környezetben végzett terepkísérletek.

4. A közösségi média adatelemzése:

   • A márka említésének figyelése a szociális hálózatok.
   • Témák és érzelmek elemzése a beszélgetésekben.

5. Adatgyűjtési módszerek. Webes forgalom elemzése:

   • Használat szerszámok webelemzés (Google Analytics, Yandex.Metrica).
   • Weboldal forgalom, tartalom interakció és konverziós adatok elemzése.

6. Fókuszcsoportok:

   • Moderált csoportos beszélgetések a résztvevők véleményének és visszajelzéseinek feltárására.

7. Adatgyűjtési módszerek. Adatok a beszállítóktól:

   • Harmadik fél szolgáltatóktól származó adatok vásárlása, például piaci adatok, demográfiai adatok, vásárlási viselkedés stb.

8. Biometrikus módszerek:

   • Fiziológiai paraméterek mérése, például pulzus, galvanikus bőrválasz az érzelmi válasz értékelésére.

9. Adatgyűjtési módszerek. Dokumentum elemzés:

   • Dokumentumok, jelentések, folyóiratok és egyéb írásos anyagok vizsgálata.

10. Interjú:

    • Strukturált, félig strukturált vagy strukturálatlan interjúk készítése a kutatás résztvevőivel.

Egy adott módszer kiválasztása a vizsgálat kontextusától, költségvetésétől, időkeretétől és céljaitól függ. A különböző módszerek kombinálása gyakran a legjobb megközelítés a teljesebb és pontosabb megértéshez.

 АЗБУКА

 

Gyakran ismételt kérdések (GYIK). Adatgyűjtési módszerek.

1. Mik azok az adatgyűjtési módszerek?

   • Válasz: Az adatgyűjtési módszerek olyan szisztematikus eljárások és eszközök, amelyeket kutatási vagy elemzési célú információszerzésre használnak.

2. Melyek az adatgyűjtés főbb módszerei?

   • Válasz: Az elsődleges módszerek közé tartoznak az interjúk, felmérések, megfigyelések, kísérletek, dokumentumelemzés, fókuszcsoportok, kérdőívek és a meglévő adatok felhasználása.

3. Hogyan válasszunk adatgyűjtési módszert egy adott vizsgálathoz?

   • Válasz: A választás a vizsgálat céljaitól, a források elérhetőségétől, a keresett információ természetétől és a vizsgált közönség jellemzőitől függ.

4. Adatgyűjtési módszerek. Hogyan készítsünk sikeres interjút?

   • Válasz: Készüljön fel előre, határozza meg az interjú célját, fogalmazzon meg kérdéseket, alakítson ki kapcsolatot a válaszolóval, használjon nyitott és zárt kérdéseket, figyeljen figyelmesen, és empátiával.

5. Mit tartalmaz az adatgyűjtés felmérési módszere?

   • Válasz: A felmérési módszer a válaszadóknak feltett kérdéseket foglalja magában, hogy megismerjék véleményüket, preferenciáikat, ismereteiket vagy tapasztalataikat.

6. Hogyan biztosítható az adatok minősége felmérések használatakor?

   • Válasz: Fogalmazzon meg világos és érthető kérdéseket, kerülje a vezető kérdéseket, használjon különféle kérdéstípusokat, tesztelje le a felmérést, és szükség esetén biztosítsa az anonimitást.

7. Adatgyűjtési módszerek. Mi az a megfigyelés?

   • Válasz: A megfigyelés olyan módszer, amelyben a kutató közvetlenül megfigyel tárgyakat vagy jelenségeket, hogy információt szerezzen.

8. Milyen típusú megfigyelések léteznek?

   • Válasz: A megfigyelés típusai közé tartozik a strukturált, strukturálatlan, résztvevő, nem megfigyelt, szisztematikus és véletlenszerű megfigyelés.

9. Adatgyűjtési módszerek. Hogyan lehet sikeres fókuszcsoportokat vezetni?

   • Válasz: Válassza ki a megfelelő résztvevőket, határozzon meg célokat, tegyen fel nyílt végű kérdéseket, teremtsen bizalmat, használjon moderátort, rögzítse az eredményeket.

10. Hogyan használjuk a dokumentumelemzést az adatgyűjtésben?

    • Válasz: A dokumentumelemzés magában foglalja a különböző dokumentumok, rekordok, statisztikák, jelentések és egyéb források vizsgálatát az információk kinyerése és a kontextus megértése érdekében.